Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.) - Dokumentumok

vatárucég, amely megegyezett a fosztogatókkal, hogy minden holmiját szétosztja és egy bútoros, aki 4000 koronát adott váltságdíjul. A lakosság nagy része elmenekült, akik nem akarták otthagyni lakásukat, azoknak háza elé vonultak a fosztogatók, a levegőbe lőttek, mire ezek is hanyatt-homlok menekültek. Szombaton reggel a kőszénbánya társaság budapesti igazgatósága a hadügyminisztériumtól karhatalmi segítséget kért és ötven határrendőr különvonaton Salgótarjánba érkezett. De mire megjöttek, már rend volt. Ugyanis véletlenül a hatvani állomáson tartózkodott éppen a fosztogatás idején az iglói géppuskás-tanfolyam Mamuzics (Mamusich) százados vezetésével. A megbízható és fegyelmezett katonacsapat rögtön vonaton Salgótarjánba utazott és már a vonat ablakából látta, hogy a fosztogatók mint cipelik a bútorokat. Elébük kerültek, a rablott holmit elszedték tőlük és az ellent-állókat fegyverrel verték le. Bevonultak Salgótarján községbe és huszonöt perc alatt rendet csináltak. Néhányan a fosztogatók közül ellenállottak, ezeket lelőtték. Az összeütközéseknek így huszonnégy halottja lett, igen sokan megsebesültek. Ma már a munka is megindult, bár nem olyan erővel, mint rendes körülmények között, de ennek az is az oka, hogy ünnep van és kevesebben jelentek meg. A salgótarjáni bánya a szomorú események kitörése előtt kitűnően dolgozott és minden nap körülbelül 360-380 kocsi szenet termelt, tehát majdnem annyit, mint béke idején. Ha ezt a termelést izgatók és gonosz emberek munkája megakadályozná, ez végzetes katasztrófája volna az egész ország közélelmezésének és közlekedésének. Salgótarjánban kihirdették a statáriumot. A megerősített karhatalom és csendőrség biztosítja a rendet. A bányában újra megindult a munka, de csak részben, mert a munkásság egy része a karhatalom eltávolítását követeli és addig, amíg ezt a követelését nem teljesítik, nem hajlandó dolgozni. A pénteki és szombati események ügyében vizsgálat indult meg, amelynek eredménye alapján eddig ötven embert tartóztattak le. Most már kétségtelen, hogy a sajnálatos eseményeket a kommunista agitáció idézte elő. A munkások érettebb része, elsősorban a bizalmi férfiak a legnagyobb mértékben sajnálják, hogy így ütött ki a dolog. Salgótarján tökéletesen ki van fosztva, a lakások legnagyobb része üresen áll. A községben sem enni-, sem innivalót nem lehet kapni, mindent elhordott a csőcselék. A salgótarjáni események híre a környékbeli községek forrongó hangulatát is eltölti. Hír szerint Somoskőújfaluban tegnap, vasárnap éjjel, a salgótarjánihoz hasonló események játszódtak le. Pontos értesülés erről még nincsen... Alkotmány, 1919. január 7. Statárium Salgótarjánban. Az Alkotmány a katolikus körök lapja. 63