Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.)

Már 1918. december második felétől a cseh támadás veszélye fennállt, a január eleji zavargások pedig ezt tovább növelték. A cseh csapatok több helyen is átlépték a demarkációs vonalat, amely arra késztette a hadsereg vezetését, hogy erélyes lépéseket tegyen a tiltakozásokon túl. A vezénylési parancsban így fogalmaztak: „A csehek ezen előnyomulása Salgótarjánt veszélyezteti. Az ország ezen utolsó teljesítőképes szénbányájának elvesztése a Magyar Népköztársaság szempontjából kiszámíthatatlan következményekkel járna. ... Salgótarján ezért minden eszközzel (: ha harc árán is :) tartandó."

15 A veszélyt jelezte Balassagyarmat január 15-iki megszállása is, mely január 29-ig tartott. Ekkor a lakosság, katonai alakulatok támogatásával kiűzte a cseheket a településről. Az SKB Rt. központi igazgatóságának március közepén tett intézkedése áttételesen ugyan, de hasonlóan a cseh támadás előkészületeire hívta fel a figyelmet. „Telefon-jelentéseikből értesülünk - írják a salgótarjáni igazgatóságnak -, hogy mintegy 300 s(z)lovák munkásunk elhagyta a bányát és sajnálattal állapítjuk meg, hogy e munkások távozása a napi termelést 60-70 waggonnal csökkentette. Ámbár reméljük, hogy s(z)lovák munkásaink zöme rövidesen visszatér, az országos érdekre való tekintettel múlhatatlanul szükségesnek tartjuk, hogy a Teréz-tárónak e munkásokkal telepítve volt munkahelyei telepítetlenül ne maradjanak.. ,"

16 Ezért magyar munkások átcsoportosítását rendelik el. 10. kép Kifosztott üzletek és lakások a Fő utcán. 56