Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.) - Kronológia

Kronológia Helyi események 1919. január 3-4. Zavargás és fosz­togatások Salgótarjánban, elfojtá­sukra a községbe érkezett egy iglói géppuskás különítmény (16 fő és 4 géppuska) Hatvanból, majd egy székely gyalogos zászlóalj, kor­mánybiztosnak Peyer Károlyt ne­vezték ki Országos események 1919. január 3-7. A Ganz Villamos­sági Gyárban és a csepeli Weiss Manfréd Gyárban munkástanács vette át az üzem irányítását 1919. január 7-8. Az SZDP a kor­mányválság hatására mérlegelte, hogy belépjen-e az új kormányba, a Budapesti Munkástanács a koalí­ciós kormányzás mellett foglalt állást 1919. január 15. A csehek meg­szállták Balassagyarmatot 1919. január 19. Bizottságot küld­tek ki az események kivizsgálásá­ra (tagjai: Ambrus Sándor a Bu­dapesti Munkástanács tagja, Mi­kulik József és Takács Imre, mind­hárman a mátyásföldi repülőgép­gyár munkásai), akiket Salgótar­jánban letartóztattak, majd két nap­pal később kitoloncoltak 1919. január 21. A hadügymi­nisztérium Jankovich Ferenc ezre­des parancsnoksága alatt csapato­kat vezényelt Salgótarján védel­mére 1919. január 11. Károlyi Mihályt a Nemzeti Tanács köztársasági el­nökké választotta, ennek következ­tében Berinkey Dénes alakított kor­mányt 1919. január 28. Az SZDP kizárta a kommunistákat a Budapesti Mun­kástanácsból 1919. január 29. A balassagyarmati vasutasok a katonai alakulatokat támogatva visszafoglalták Balassa­gyarmatot a csehektől 1919. február 25. Salgótarjánban a bányászok sztrájkkal tiltakoztak a katonai terror ellen 1919. február 11. A kormány köz­zétette az 1919: XI. néptörvényt a népköztársasági államforma vé­delméről, illetve az üzemi választ­mányok szervezéséről szóló ren­deletet 57

Next

/
Thumbnails
Contents