Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)
Megszállás alatt – Visszaáll a régi rend (1919. augusztus 1.–november) - Dokumentumok
Snejderek cseh zászlóaljparancsnok törzskarát a régi Hangya-szövetkezet épülete helyén szállásoltuk el... Az üdvözlő beszéd elhangzása után az alezredes tolmács útján /mert nem igen tudott magyarul, ha értett is, de beszélni sohasem hallottam magyarul/ kereste ,azokat az urakat, akik a dolgozók nevében Losoncon voltak küldöttségben a kegyelmes úrnál...' Kominek Lajos kivételével/aki éppen a csehek elszállásolását intézte akkor/mindnyájan jelentkeztünk is, s a fogadás befejezése után azt kérdezte az alezredes, hogy ,együtt vannak-e mindnyájan?'... Ha igen, adják elő javaslataikat, hogy ,hogyan is gondolják önök?' Ekkor mi előadtuk, hogy elképzeléseink szerint egy cseh és egy magyar/vörös/katona látja el az őrséget. Állandó összeköttetést tartunk velük, minden előforduló ügyet közösen átbeszélve intézünk. Ekkor egy magyar és cseh nyelvű írásbeli megállapodást csináltunk, hogy amíg ők itt lesznek nagygyűlést nem hívunk össze, sztrájkot nem szervezünk stb... .A csehek a megkötött megállapodáshoz tartották is magukat. (...) Ezekben az időkben jutott el hozzánk Horthy tengernagy szegedi készülődése, aki állítólag ,fővezér lett'. Pestről is kavargó hírek érkeztek, kormányok váltották egymást, József főherceg is újból porondra lépett. De hozzánk sem a Friedrich-kormány, sem Horthy intézkedései nem jutottak el, s mindezt a cseh kompromisszumnak köszönhettük. Pedig augusztus második felében már kegyetlenül üldözték a kommunistákat, legalábbis hozzánk ilyen hírek érkeztek. Viszonylag csendben teltek nálunk a hetek, míg az egyik napon Ilek bácsi értesített /aki nemcsak vezető volt, hanem tolmácsunk is, benne megbíztunk/, hogy a cseh alezredes /Snejderek/ hívat bennünket igen fontos ügyben. El is mentünk valamennyien /idősb. Oczel János, Priska, Hack, Juhász, Kominek és még két bányász elvtárs is ott volt/ s csak akkor láttuk, hogy a cseh tábornok is ott van... Udvariasan, de kimérten közölte velünk, hogy ,rendezni kell a helyzetünket, mert ez a rendkívüli állapot nem tarthat így tovább... Párizs mellett lesz rövidesen a béketárgyalás megtartva - mondotta -, elvinném oda az urakat, hogy ott is kifejezést adjanak óhajaiknak... már hovatartozásukat illetően... Javasolnám -folytatta a tábornok -, hogy hívjanak össze egy gyűlést és válasszák meg városuk küldötteit, akiket felhatalmazva elküldenek a béketárgyalásra. De mindez nem erőszak, szuverén döntési joguk van, bántódásuk akkor sem történne, ha másként döntenének.' Oczel bácsi mondta elsőnek, amihez llek bácsi is csatlakozott és csehre fordította, mert a tábornokon kívül mások is voltak ott, akik nem tudtak magyarul. Oczel a következőket mondta: ,mi kommunisták vagyunk, de nem vagyunk hazaárulók 1 . Mi rendet akarunk és a románok terrorja elől megkímélni a sokat szenvedett Salgótarján lakóit, meg azt, hogy ne akasszanak sorra fel bennünket' Igen nehéz kérdés elé állítottak bennünket, amelyben nem volt könnyű dönteni. Különben sem voltunk jártasak efféle diplomáciai ügyekben, minket főként Salgótarján sorsa aggasztott Mivel ott nem volt alkalmunk átbeszélni a sorsdöntő kérdést, gondolkodási időt kértünk, amit meg is adott a tábornok. így még aznap újra összeültünk kb. 15-en, hogy mit is tegyünk. Elfogadjuk-e Mahanek tábornok ajánlatát, hogy akik exponáltuk magunkat, élve a cseh menedékjoggal átmenjünk, vagy mindent vállalva itthon maradjunk? Itthon maradunk, úgy döntöttünk. De nyüt válasz megadását szerettük volna kicsit elodázni. Már kezdtünk reménykedni abban, hogy nem firtatják tovább ezt a kérdést, meg188
