Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Megszállás alatt – Visszaáll a régi rend (1919. augusztus 1.–november) - Dokumentumok

Kovách Ágoston ezredparancsnokot is később beszállították - egy külön kórházvonattal Budapestre szállították. Winkler is megérkezett igen megkésve Salgótarjánba kíséretével, nagy nehézségek árán. Lovát is kilőtték alóla, valami elbújt ellenforradalmár lesállásból. A románok a nem salgótarjáni lakosokat, kik az ezredben szolgáltak, minden feltartóztatás nélkül elengedték, hogy lakóhelyeikre utazzanak. Az ezred még jó ideig együtt volt, majd magától szétszéledt." NTM Adattár 154-67. Kovách Ágoston visszaemlékezése. 4. Liptay B. Jenő az acélgyári eseményekről ...Mivel az itthon lévő salgótarjáni vörös munkásezred rendkívül elégedetlen volt és a tiszai frontra nem akart kimenni, s mivel semmi hír Budapestről nem jött, még mindig remélték, hogy talán szociáldemokrata ország alakul ki és köztársaság maradunk. - Hogy valamiképp mégis biztosítsák személyüket, augusztus 7.-én többen átmentek Losoncra a csehekhez és azokkal tárgyalásokba bocsájtkoztak, hogy ők jöjjenek be. Ezen tervet a munkásság a szocialista-communista párt nevében akarta keresztül vinni, azt hazudván, hogy 16000 munkás van Salgótarjánban s azok nevében kérik, hogy foglalják el Salgótarjánt és csatolják Csehországhoz. Ezen bizottságban részt vettek Cibor István, Hack Gyula, Jilek Antal és még két bányász, összesen tehát öten voltak. - A cseheknek rendkívül tetszett ezen ajánlat és augusztus 8-án két autóval be is jöttek Salgótarjánba, de kizárólag csak a munkástanáccsal, direktóriummal tárgyaltak, amely után el is távoztak. Megígérték azonban, hogy másnap - azaz augusztus 9.-én reggel bevonulnak. - Ezen elhatározást Cibor István és Rácz aláírással ellátott hirdetményen ki is függesztették, amit a munkások nagy megnyugvással vettek tudomásul, annál is inkább, mert Budapestről híreket kaptak, hogy vissza lesz állítva a királyság és Magyarország nem lesz köztársaság. Ez a munkásoknak egyáltalán nem tetszett s ezért szívesen csatlakoztak volna a cseh-szlovák köztársasághoz. Úgy volt tervezve, hogy augusztus 9.-én délelőtt 9 órakor zeneszóval vonultak be a csehek, és a munkásság nagy ovációval fogadta volna őket. Azonban ezen számítást keresztülhúzták a románok, amennyiben augusztus 9.-én reggel 7 órakor román csapatok vonultak be Salgótarjánba, amely hírre a munkástanács feloszlott és ugyancsak megszüntettük az acélgyári ellenőrző munkástanácsot és visszaállítottuk az irodákba a régi rendet, a direktóriumi tagokat kiküldvén az üzembe dolgozni. A román csapatok első dolga volt a helyben lévő fegyvereket és felszereléseket összeszedni. Augusztus 10.-én vasárnap átadtuk a gyárban lévő 3 vagon felszerelést, közte 2550 drb. Manlicher-fegyvert és cca (körülbelül) 30,000 drb. patront. A románok azonban csak 2 napig voltak benn, mert a csehekkel úgy egyeztek meg, hogy Salgótarjánba bejönnek a csehek és a románok csak Pálfal183