Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Megszállás alatt – Visszaáll a régi rend (1919. augusztus 1.–november) - Dokumentumok

váig lesznek, s így történt azután, hogy Salgótarjánban augusztus 11.-én hétfőn reggel a csehek bevonultak. A cseh csapatok egyáltalán semmibe nem avatkoztak, a gyári vezetőséggel nem érintkeztek, hanem kizárólag csak a munkássággal beszéltek. Többször itt volt Schaeidarok (Snejdárek ezredes, a csehszlovák 2. hadosztályparancsnoka) nevű tábornokuk, aki azután érkezett és mindig csak a gyári főbizalmiakkal folytatott tárgyalásokat. A románok és a csehek a gyárból semmi felszerelést nem vittek el, csupán csak a csehek vitték el 1 vagon 15-ös előkészített gránáthüvelyt. Szeptember 9.-én itt volt Pellé francia tábornok Wittelhauser (Mittelhauser) tábornokkal együtt, de egyáltalán semminemű ügy nem érdekelte őket, kizárólag a cseh csapatokat tekintették meg. A csehek egész november 11.-ig voltak Salgótarjánban, amidőn a nemzeti hadsereg bevonult. Az egész proletárdiktatúra időszaka alatt a gyárban megfigyeltük, hogy a legnagyobb kárt okozták a serdülő tanoncoknál és ifjú munkásságnál, a kiket erkölcsileg teljesen megrontott. Az internacionálé fogalma, a nemzetietlenség, a hazafiatlanság annyira elzüllesztették ezen ifjú lelkeket, hogy hosszú időre lesz szükség, amíg sikerülni fog az ifjú munkásokat újra nemzeti, hazafias szellemben tartani. - A gyárban a munkafegyelem nagyon felbomlott, nem lehetett senkit büntetni, nem lehetet senkitől munkát követelni, senki nem engedelmeskedett, egész nap jártak-keltek, beszélgettek, szóval termelőmunkára egyáltalán nem lehetett számítani. A mily örömmel üdvözölték a proletárdiktatúra kikiáltását, olyannyira fordultak el tőle, a midőn látták, hogy a sok ígéretből nem kapnak semmit. A jó állásokat a főbizalmiak foglalták el és a munkástársaikat nem tudták kielégíteni. A fizetések úgy voltak megállapítva, hogy pl. egy kazánfűtő már 3500 koronát kereshetett egy hónapban, míg a gyár vezetője csak 3000 koronát kapott. Szóval a munkabér nem a munkateljesítménye, hanem a munkaórával és a szakszervezetben végzett munkával állt összefüggésben. Hosszú időre lesz szükség, hogy erős munkával, akarattal és kitartással a proletárdiktatúra által okozott nagy erkölcsi és anyagi károkat helyre tudjuk hozni. - Gyárunknak ezen proletárdiktatúra alatti időszak 23 millióba (korona) kerül, mely veszteség talán rövid idő alatt fedezhető lesz, azonban sokkal több idő szükséges ahhoz, hogy a munkások, különösen az ifjúmunkások egészséges világfelfogás, nemzeti és hazafias szellemben legyenek vezethetők. - Reméljük azonban, hogy ha Európába végigment ezen bolsevizmus betegség és Magyarország területét újra visszakapja, erős munkával és termeléssel sikerülni fog országunkat virágzóvá és egészségessé tenni. NML XV. 26. Vegyes fotógyűjtemény 23. Liptay B. Jenő: Adatok a Salgótarjáni Acélgyár történetéhez a forradalom és bolsevizmus alatt. 1920. július 15. 184