Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Megszállás alatt – Visszaáll a régi rend (1919. augusztus 1.–november) - Dokumentumok

váig lesznek, s így történt azután, hogy Salgótarjánban augusztus 11.-én hétfőn reggel a csehek bevonultak. A cseh csapatok egyáltalán semmibe nem avatkoztak, a gyári vezetőséggel nem érintkeztek, hanem kizárólag csak a munkássággal beszéltek. Többször itt volt Schaeidarok (Snejdárek ezredes, a csehszlovák 2. hadosztályparancsnoka) nevű tá­bornokuk, aki azután érkezett és mindig csak a gyári főbizalmiakkal folytatott tárgyalásokat. A románok és a csehek a gyárból semmi felszerelést nem vittek el, csupán csak a csehek vitték el 1 vagon 15-ös előkészített gránáthüvelyt. Szeptember 9.-én itt volt Pellé francia tábornok Wittelhauser (Mittelhauser) tábornokkal együtt, de egyáltalán semminemű ügy nem érdekelte őket, kizá­rólag a cseh csapatokat tekintették meg. A csehek egész november 11.-ig voltak Salgótarjánban, amidőn a nemzeti hadsereg bevonult. Az egész proletárdiktatúra időszaka alatt a gyárban megfigyeltük, hogy a leg­nagyobb kárt okozták a serdülő tanoncoknál és ifjú munkásságnál, a kiket erköl­csileg teljesen megrontott. Az internacionálé fogalma, a nemzetietlenség, a haza­fiatlanság annyira elzüllesztették ezen ifjú lelkeket, hogy hosszú időre lesz szük­ség, amíg sikerülni fog az ifjú munkásokat újra nemzeti, hazafias szellemben tar­tani. - A gyárban a munkafegyelem nagyon felbomlott, nem lehetett senkit bün­tetni, nem lehetet senkitől munkát követelni, senki nem engedelmeskedett, egész nap jártak-keltek, beszélgettek, szóval termelőmunkára egyáltalán nem lehetett számítani. A mily örömmel üdvözölték a proletárdiktatúra kikiáltását, olyannyi­ra fordultak el tőle, a midőn látták, hogy a sok ígéretből nem kapnak semmit. A jó állásokat a főbizalmiak foglalták el és a munkástársaikat nem tudták kielé­gíteni. A fizetések úgy voltak megállapítva, hogy pl. egy kazánfűtő már 3500 ko­ronát kereshetett egy hónapban, míg a gyár vezetője csak 3000 koronát kapott. Szóval a munkabér nem a munkateljesítménye, hanem a munkaórával és a szak­szervezetben végzett munkával állt összefüggésben. Hosszú időre lesz szükség, hogy erős munkával, akarattal és kitartással a proletárdiktatúra által okozott nagy erkölcsi és anyagi károkat helyre tudjuk hozni. - Gyárunknak ezen prole­tárdiktatúra alatti időszak 23 millióba (korona) kerül, mely veszteség talán rövid idő alatt fedezhető lesz, azonban sokkal több idő szükséges ahhoz, hogy a mun­kások, különösen az ifjúmunkások egészséges világfelfogás, nemzeti és hazafias szellemben legyenek vezethetők. - Reméljük azonban, hogy ha Európába végig­ment ezen bolsevizmus betegség és Magyarország területét újra visszakapja, erős munkával és termeléssel sikerülni fog országunkat virágzóvá és egészségessé tenni. NML XV. 26. Vegyes fotógyűjtemény 23. Liptay B. Jenő: Adatok a Salgótarjáni Acélgyár történetéhez a forradalom és bolsevizmus alatt. 1920. július 15. 184

Next

/
Thumbnails
Contents