Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Másfajta had – Salgótarján védelme (1919. április 30.–június 2.) - Dokumentumok

összeköttetés céljából a Zagyva-völgyben előreküldendő két századtól egy erősebb járőr Szilváskő 628. magaslatra küldendő ki. A kazári század a parancs vétele után azonnal indul. Az ezred többi része egyelőre Salgótarjánban marad. Köller (György) dandárparancsnok Közli: Hetes Tibor (szerk.): A Magyar Vörös Hadsereg 1919. (Válogatott dokumentumok). Kossuth, 1959. 286. p. 12. A hadosztályparancsnokság parancsa a Salgótarjánnál bekerített csapatoknak a támadásra 1919. május 20. Kisterenyénél az összeköttetés a salgótarjáni 80. ddr-ral megszakítva. A 3. repülőszázad haladéktalanul küldjön repülőt Salgótarjánba, aki ott a 80. ddr. számára a következő parancsot dobja le: „Pétervására visszafoglalva. Kisterenyénél álló ellenséget délről támadjuk. Salgótarjáni csapatok feladatai Kisterenyére északról és északkeletről azonnal támadni és az ellenséget bekerítve elfogni." 3. ho.-par. Közli: Hetes Tibor (szerk.): A Magyar Vörös Hadsereg 1919. (Válogatott dokumentumok). Kossuth, 1959. 287. p. 13. G. Porcinari olasz ezredes a májusi Salgótarján körüli harcokról ...A Hanák csapattábornok vezette 2. dandár, amelynek frontján az ellenség kisebb jelentőségű visszavonulást hajtott végre, május 1-én reggel, vagyis két nappal a 6. hadosztály után, megkezdte hadműveleteit, hogy átlépje a demarkációs vonalat. A csapatok, három hadoszlopra szakadva, Rimaszombat, Losonc és Vilke felől konvergens mozgással indultak Salgótarján felé - amely a Mátra-vidék fontos bányaközpontja, és az ellenség védelmének kiindulópontja volt -, és minden nagyobb ellenállás nélkül május 10-én reggel elérték Salgótarján északi dombvidékét. Közben azonban a bolsevik diktátornak, Kun Bélának - kihasználva a románok hadműveleteinek lassúságát, akik a Besszarábiában kitört forradalmi moz135