Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár

Szótár „A nyelv részlegei közül a szókészlet és a frazeológia az, amely »megkövült művelődéstörténeteként vall az őt hordozó közösség életéről, anyagi és szellemi kultúrájáról" - vallja Kiss Jenő a nyelvjárási lexikológia jelentőségéről (Kiss 2001:152). Jelen szójegyzék is a fenti gondolat szellemében fogant. Ezt a fejezetet nem csupán történelmi tájszógyűjteménynek szánom, bár egyes szócikkei történeti és nyelvföldrajzi szemlélettel - annak is tekinthetőek, hanem a XVII. századi nógrádi nyelvemlékekből kiemelt, ma már nem vagy kevéssé használatos, köznyelvünkből kiveszett vagy kihalóban lévő, esetleg a regionális nyelvváltozatokban megmaradt archaikus szavak gyűjteményének, amely a „táj emlékezetéről", anyagi és szellemi kultúrájáról, történelméről a nép használta szókészleten keresztül ad képet. A jelentéstani fejezet első része szavakat, kifejezéseket, másik része frazeologizmusokat foglal magába. Értekezésem ezen alfejezetének elsődleges célja, hogy a korabeli kultúrának és történelemnek a lexikológián átszűrhető tanulságaival, illetve nyelvtörténeti és nyelvjárástörténeti adalékokkal szolgáljon az eddigi szótani-jelentéstani vizsgálatokhoz. Alapvető forrásunknak, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának (TESz.) módszerét követve szójegyzékemben a címszót mai helyesírással közlöm. A TESz. felépítéséhez hasonlóan a szócikk első része tartalmazza a nyelvi adatokat: elsőként megjelölöm annak az iratnak a keletkezési évét, amelyben az adatot felleltem, ezután adom meg a nyelvemlékbeli eredeti helyesírású, betűhív átírású alakot: vagy önállóan az adott szót, vagy ahol az értelmezés megkívánja, a szövegkörnyezetet is hozzátéve. Az idézetekben szereplő rövidítések feloldását szögletes zárójelben adom meg. Az adat közlése után szerepel az a településnév, ahol az adatot tartalmazó iratot keltezték. Ezután adom meg a szó jelentését. Abban az esetben, ha a szó korpuszban fellelhető XVII. századi alakváltozatainak bemutatása céljából közlöm a szócikket, úgy egyértelműsége miatt eltekintek a jelentés hozzákapcsolásától. A szócikk második részében találjuk a lexémára vonatkozó magyarázatokat, melyek tartalmazhatják egyes tájszótárainknak, nyelvatlaszainknak, értelmező, illetve történeti anyagot feldolgozó szótárainknak az adott szóval kapcsolatos adatait is. A szótövet esetleges származékaival egyazon szócikkben közlöm. Ha az igekötős igék esetében az igekötőnek fontos jelentésmódosító funkciója van, akkor az igekötőnek megfelelő helyre került a betűrendben, ha az alapige jelentése a fontos, akkor annak kezdőbetűje szerint soroltam be. 121