Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár

A források jelölése: ÉKsz. Juhász József-Szőke István-O. Nagy Gábor-Kovalovszky Miklós (szerk.), Magyar értelmező kéziszótár I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992 ÉrtSz. Bárczi Géza-Országh László (szerk.), A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978-1980 EWUng. Benkő Loránd (szerk.), A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978-1980 IpTsz. Tóth Imre: Ipoly menti tájszótár. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1987 NySz. Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond: Magyar Nyelvtörténeti Szótár I-III. Budapest, 1890-1893 OklSz. Szamota István (gyűjt.)-Zolnay Gyula (szerk.), Magyar Oklevél-szótár. Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, Budapest, 1902-1906 SzamSz. Csűry Bálint: Szamosháti szótár I-II. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1935-1936 SzilNyatl. Márton Gyula (gyűjtötte)-Hegedűs Attila (összeállította), Szilágysági nyelvatlasz. Budapest-Piliscsaba, 2000 SzT. T. Szabó Attila (összeállította, szerk.), Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IIX. VIII-IX. főszerk.: Vámszer Márta. I-IV. Bukarest, Kriterion; V-IX. Budapest, Akadémiai-Bukarest, Kriterion, 1975-1997 TESz. Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára IIV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967-1984 Török Gábor 1964. A Börzsöny-vidék nyelvjárástörténetének települési háttere. Nyelvtudományi Értekezések 45. Budapest ÚTSz. B. Lőrinczy Éva (főszerk.) Új magyar tájszótár I-IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979-2002 Korábbi minták alapján szógyűjteményemből egyetlen lexéma, a pedig alakváltozatainak XVII. századi Nógrád vármegyebeli megoszlását mutatom be szóföldrajzi térképen. Hasonló vizsgálatot végzett Papp László ugyanezen kötőszónak a XVI. századi északkeleti nyelvjárásterületen meglévő változatairól, melyre a Pais-emlékkötetben utal (Papp 1956: 471). Fülöp Ilona a pedig XVI. századi alakváltozatait és nyelvjárási megoszlását mutatta be az egész magyar nyelvterületre vonatkozóan (Fülöp 1965). Módszerüket követve településenként jelölöm a különböző alakok megoszlását. Nem minden helységre vonatkozóan van adat, a vizsgálat így csak a fellelt alakváltozatok bemutatására szorítkozhat. (Jelen kötet szerzőjének A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. konferencián e témában elhangzott előadása megjelent: Büky László122