Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

AZ ÉRTEKEZÉS CÉLJA, MÓDSZERTANI VÁZA - Külső és belső nyelvi tényezők a XVII. századi Nógrád vármegyében - Nógrád vármegye a XVII. században - A megye települési és történelmi háttere

vizsgálatát jelen értekezés keretében nem tartom feladatomnak, bizonyos nyelvi változók társadalmi csoporthoz kötésénél, értelmezésénél teszek említést egyes nyelvi kontaktusok eredményezte jelenségekről. A XVI. században létrejött új társadalmi csoport, a magukat deákoknak nevező laikus literátus réteg nyelvünkre gyakorolt hatása, az egységesülésben betöltött, a nyelv történetével foglalkozók számára jól ismert szerepe nem igényel bő kifejtést. Értekezésem későbbi fejezeteiben (különösen a korpusz scriptorairól és a XVII. századi nyelvváltozatokról szólva) még említést teszek szerepükről. Ugyanígy nem kívánok bővebben értekezni a reformáció eredményeiről, de a nyelvet érintő hatások közül nem maradhat említés nélkül a protestáns papok, iskolák és diákok szerepe, akiknek magyarnyelvűségi mozgalmait nyelvünk előremutató fejlődésének egyik eredőjeként szintén gyakran említik a nyelvtörténeti-nyelvjárástörténeti munkák. Nógrád vármegye a XVII. században A megye települési és történelmi háttere „A nyelvhasználat bármely szeletének a leírásához hozzátartozik a közösség életének a megismerése is. Ez abból a helyes szemléletből fakad, amely a szociolingvisztikának is alapelve" - írja Kiss Jenő a társadalom és a nyelvhasználat viszonyáról (Kiss 1995: 40). A szociolingvisztika alapvetése, nyelv és társadalom szoros összefüggése megalapozza azt a tézist, hogy az ember és az őt körülvevő társadalmitermészeti környezet között kapcsolat van. Nem csupán a társadalmi környezet, hanem a nyelv területisége, a nyelvhasználó területi hovatartozása is meghatározza az ott élők nyelvi rendszerét: így táj-társadalom-ember egységes rendszerben, egymást meghatározva jelenik meg, s az egyes elemek között szoros oksági kapcsolat van. A Sapir-Whorf-hipotézis értelmében az egész kulturális-társadalmi miliő a nyelv által determinált. A társadalmi-szociális környezet, a kultúra és a nyelv szoros összetartozását hirdető Sapir és Whorf kultúra-fogalmát Ronald Wardhaugh olyan összetett tudásanyagként magyarázza, amelyet egy személynek birtokolnia kell ahhoz, hogy megoldja a mindennapi élet feladatait (Wardhaugh 1995: 192). Az adott nyelvi rendszernek, a területi és a társadalmi nyelvváltozatoknak vannak olyan sajátosságai, melyek a környezetre, a természeti és a társadalmi közegre vezethetők vissza. A táj, a benne élő, egy bizonyos szociális struktúrában létező nyelvhasználó és a fentiek nevezzük" (Kiss 1995: 211). A fogalmak értelmezésében Ronald Wardhaugh kódválasztásról írt megjegyzései is iránymutatóak (1. Wardhaugh 1995: 85-89). 19