Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

ÖSSZEFOGLALÁS. ELVI-MÓDSZERTANI TANULSÁGOK

Összefoglalás Elvi-módszertani tanulságok Dolgozatomban a középmagyar kornak egy körülhatárolt földrajzi területén, a palóc nyelvjárási régióban keletkezett forráscsoportot vizsgáltam. Munkám során azt a módszertani kérdéskört kíséreltem meg körüljárni, hogy a nyelvtudomány bizonyos egymáshoz kapcsolódó ágainak eredményeit felhasználva a komplex metodikájú történeti dialektológiai, történeti szociolingvisztikai, nyelvföldrajzi, nyelvtörténeti elemzés mennyivel többet mondhat el adott területen adott korszakban lejegyzett szövegek nyelvállapotáról, mintha csupán egyetlen szemszögből végeztem volna vizsgálatomat. Forrásaimat - a reprezentatív mintául szolgáló korpuszt - a rekonstrukció segítségével tártam fel. A nyelvi elemzés bizonyította, hogy a nyelvnek együttesen horizontális és vertikális szemléletű, történeti vizsgálata újfajta módszertani tapasztalatokhoz vezet. Az adatok elemzése során megmutatkozott, hogy a komplex módszerű vizsgálat alaposabb nyelvleíráshoz, a jelenségek többszempontú bemutatásához, az eredmények körültekintőbb értékeléséhez juttathatja a kutatót. A XVII. századi nógrádi nyelvhasználat elemzését hármas viszonyítási rendszerben végeztem: az időbeliség, a térbeliség és a műfaji változatosság szempontja alapján. Próbáltam bizonyítani azt a szociolingvisztikai axiómát, mely szerint minden nyelv és nyelvváltozat heterogén rendszer. Vizsgálatom során figyeltem az egy évszázadnyi időszak nyelvi változásaiból adódó, a társadalmi-szociális háttérből és a feltárt kommunikációs helyzeteknek, az iratok műfajának különbségéből következő heterogenitásra. Mégis - értekezésem célját tekintve - egy egységnek tekintettem korpuszomat, melyben nem tévesztettem szem elől a nyelvi változókat, a szükségszerű heterogenitásból adódó különbségeket. A változatos műfajú nyelvemlékek lehetőséget adtak arra, hogy a szinkrón szociolingvisztika elveit a történeti nyelvészetben alkalmazva a szociális háttérből következő nyelvi különbségek kirajzolódhassanak, s ezeket a jelenségleírásban érvényesíthessem. A nyelvi rendszer egyes részlegeinek a bemutatásában módszerem szerint igyekeztem egyrészt az írott nyelvből kihámozni, majd a nyelvi rendszer bemutatásában adatokkal szemléltetni a regionális nyelvhasználatból, a feltételezett regionális norma használatából és a későbbi sztenderdhez közelítő nyelvállapotból adódó különbségeket. Értekezésemben két alapvető nyelvi szempont, a regionalitás és a nyelvi egységesülés folyamatában vizsgáltam forrásaimat. 146