Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár - Frazeologizmusok

rult a taliga, szekér, szánkó típusú szavakhoz. A melléknév tapadással, az utótagnak az előtagra való ráértésével foglalhatta magába az 'egyfajta szállítóeszköz' jelentést. A TESz.-ben olvashatunk egy XIX. századi szóláshasonlatot is, melyben szerepel a kordé szó: „Van módja benne, mint a' Koldusnak a' kordé hátuljában". Etimológiai szótárunk külön szócikkben sorolja fel a kordéra ragos alakváltozat jelentéseit, ezek közül - szólásunk megfejtése szempontjából - az 1574-es figyelemreméltó: 'csak úgy körülbelül, mellesleg'. A SzT. 'vaktában, istenszámában' jelentésben említi a kordé szót, s annak -ra, -re ragos alakjában közöl néhány adatot. 1672-ből: „teoruenynelkul, cziak ollj kordéra nem kellene hadni", 1704-ből: „Azért ő el nem bocsáthatja kordéra, hogy valami nyavalyája legyen az asszonynak, s azután neki legyen baja mia". A szólás eredeti jelentése az lehetett, hogy a nyomorúságos kordéra, a koldusok mellé, méltatlan helyre nem ültet nagyobb tiszteletet érdemlő embert, vagy nem helyezi az olyan terhet, amelyre különösebb figyelemmel kell vigyázni. A szólást tehát a komolynak, jelentékenynek tartott ügyre mondhatták. (A szólásfejtés jelen értekezés szerzőjétől megjelent: A kordé nyomában: Édes Anyanyelvünk XXIV/3., 2002,13.) úgy él, mint két egy anya gyermeke 1652: „...az két falu, mint két egy Anya Gyermeki éltek egy más határon" (Dobrocs-Vámosfalva, határvita). J: 'békében él vki vkivel'. A szóláshasonlat arra utalhat, hogy két falu népe olyan békében él egymással, mint testvérként egy anya két gyermeke. Fontos ezt hangsúlyozni abban a korban, amikor a határok, erdők, szántóföldek miatt a szomszédos települések akár évtizedeken keresztül vitáztak, korabeli megnevezéssel: „villongtak". nagy fába vágja a fejszéjét 1669: „nagy fába vágja az ember feszijt" (Kékkő, baráti levél). - Ezt a szólást nem jelentése és különlegessége miatt idézem, csupán a szólásgyűjteményekből ismert frazeologizmus XVII. századi megjelenését kívánom adatolni. A feszi] alakváltozatról 1. az értekezés szógyűjteményének szócikkét. ki nem húzza a sárból 1669: „Baloghj kj nem huzza k[e]g[ye]lmedet Sörből, akjben ejtj" (Kékkő, baráti levél). - Hasonlóan az előzőhöz, ezt a szólást is megjelenése miatt idézem. annyira van, mint a Gombolak 1692: „mas nap annyira volt valamint a Gombolok" (Patak, boszorkányper). J: A szóláshasonlat kulcsszava bizonytalan jelentésű lexéma, feltevésem szerint a gombolyag korabeli írásmódú alakja. A szóláshasonlat hasonlítottja és hasonló eleme között az teremtheti meg 144