Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)
A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár - Szógyűjtemény
legkésőbbi 1604-ből való. Máshol később is találunk rá adatot, pl. 1645: egyébképen (Loványi 1953). egyenetlen 1656: „az velünk egyenetlen és vißßalkodo ßomßed Várayi és Falu/i Atyafiak" (Szurdokpüspöki). J: 'nem azonos, nem egyenlő állásponton lévő; harcoló, viszálykodó, ellenkező'. egyez 1692: „Raros Mulyadiak[na]k, Kis Libercseiekkel egyez a határok" (Alsósztregova). J: TESz. 'egyesít; összehasonlít, -vet; összehangol, -egyeztet'; ~ik 'vmivel azonosnak, vmihez hasonlónak mutatkozik'; 1604: 'megegyezésre törekedik vagy jut, közös döntést hoz'; 'osztozik vmiben'. A TESz. megjegyzése, hogy ikes, illetőleg iktelen használatának az egyes jelentésekhez való viszonya tisztázásra vár. Adatunkban az iktelen alak jelentése a TESz.-ben közölt ikes változat jelentésével egyezik meg. együvé 1669: „melly Tölgy fának az gyökere az Hársfával együvé nőtt" (Fülek). J: 'össze, eggyé'. - TESz. Nincs adat. éhei 1681: „megh holtak volna éhei" (Kiskürtös). J: 'éhen'. - TESz. 1795/1844: íhel. elannyira 1680: elannyira; elannira (Keszi). J: 'olyannyira'. elégedendő 1682: elégedendő (Kékkőváralja). J: 'elég, elegendő'. - TESz. 1525/1640: elégedendő. Ez a változat az eredetibb alak, az elegendő egyszerejtéssel keletkezett az elégedendő melléknévből. Az elégedik ige beálló melléknévi igeneve. elmulat/múlat 1670: „el nem mulattya" (Fülek); 1688: „El ne mullassátok" (Losonc); 1692: „Ha valamely marhavai kereskedig, (...) meg vámolni. Ki kit el mulatya, Contrabans lészen" (Gyarmat). J: 'mulaszt'. ~ás 1654-9: „Az elmúlt törvénynap elmulatása után is elkapták (...) szántó marháinkat" (Szurdokpüspöki). J: 'elmúlás, elmulasztás'. előföld 1659: „jo reßeit elő földeink[ne]k elfoglaltak" (Szurdokpüspöki). J: TESz. elő 'első; vminek elülső része; kezdet; vminek a zsengéje, színe-java'; 1418,1788: előhegy 'vmely hegylánc előtti alacsonyabb hegy'. Pontos jelentését nem tudjuk, azt a TESz. adataiból következtethetjük ki. 126