Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár - Szógyűjtemény

bír 1680: „...ßanto feöldek, kertek, ortvanyok és rétek, (...) azokat ki bírja mo/tanab[an]" (Keszi); 1689: „egy talpalatni való ßanto főidet nem birok" (Gácsalja). J: 'birtokol, tulajdonában van'. bojnyik 1681: „Bojnyikok[na]k és Tolvajok[na]k kiáltotta lenni" (Kiskürtös). J: 'betyár, zsivány, útonálló; rossz tulajdonságokkal bíró ember'. TESz. 1690: „bojnyik-tánczot járnak". Szeder Fábián (1817) bojnyík alakban közli mint tájszót, az IpTsz. és az ÚTsz. is palóc vidékre adatolja. csintalankodik 1692: „az faluba[n] csintalankottak" (Poltár). J: 'rosszalkodik'. - TESz. Nincs adat. csizmadia (csizmazia) 1653: Csismazia, Csizmazia [személynév] (Szécsény); 1692: Csismadiak (Gyarmat). J: 'csizmákat készítő iparos'. - TESz. 1. adat: 1594: csizmaziánál; OklSz. 1602: Csiszmasia; 1604: Chizmadia; 1670: Csismadia. derék 1654: „Ezen dolgot elfelejtvén derék levelünkben beíratni"; „az határok állapattya felöl való derék levelet ßorgalmatq/san megvisgállya"; 1656: „meltoßta/sa Nag[yságo]tok alá bocsátani (...) az derék határ levelet" (Szurdokpüspöki); 1692: „derék hegj tetőre" (Alsósztregova). J: TESz. 'fő-, igazi, valódi; erős, nagy, jól megtermett'; SzT. 'hiteles; fontos, lényeg, fő-'; Török: 'értékes, nagybecsű'. ~as 1672: ,,/em[m]it dereka/t nem említek ez két falu közt" (Dobrocs-Vámosfalva). J: 'fontos'. dézsma 1654: desmat (Kékkő); 1656: dézmákkal (Losonc); 1670: dézmaknak (Fülek); 1671: Dézmájának, „Désma Pénz" (Fülek); 1680: desmat; désmása (Keszi). - TESz. 1604: Deßmalom; Deßma. e 1642: „é darab helljen"; „e darab helljen" (Divény). J: 'ez, ezen'. A TESz.-ban erre vonatkozóan nincs adat. édes 1685: „Édes Hazánk" (Gács); 1692: „mink Édes Vice Ispán Ur" (Nagyoroszi); 1694: „Édes Öc/em" (Kazár). J: TESz. 1640: '<főleg megszólításként szeretett személy'. égés 1616: „arrúl való irot(t) Levelek a Sok háború, és égés miatt el vesztenek" (Fülek). J: 'háború okozta károk'. egyébképpen 1677: egyébképpen (Kiszellő). J: 'egyébként'. - A TESz.-ben már 1416 u./1450-ből szerepel az egébként alak. A NySz. öt adata közül a 125