Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VII. Folyók

j) A Fekete-víz, mely Szandakéren a Szanda-hegyből ered, Terényig északra, Haláp és Mohóra mellett északnyugatra, Szügy és Patvarc mellet ismét északra kanyarodik. Jobbról a Herencsényi-, balról a Fülek-kelecsényi-, Debercsényi-, Csesztvei- és Szügyi-csermelyeket magába véve Szelesténynek általellenében az Ipolyba folyik. k) Lókos-patak, Nógrádtól keletre, Nőtincs környékén, hasonnevű puszta határában ered. Felső-Petényig keletre, azután Bánknak tartván északnyugatra, onnan Romhányig ismét keletre, végre Alsó- és Felső-Szátok, Vadkert és Dejtár mellett északnyugatra kanyarodik. Magába foglalva jobbról a Petényi- és Bodonyi-csermelyeket, mely utóbbi megint a kis-ecsetivel egyesül, bal felől a diós-jenői halastóból kifolyó rétsági Fekete-patak, mely tolmácsival egyesült, a Bánki-, Tereskei-, Szátoki- és Vadkerti-csermelyeket veszi magában végtére. 1) Ömlik még az Ipolyba, Nógrád megyében a Berki-patak, mely a borsosberinkeivel, horpácsival és oroszival egyesül. Hont megyébe belefolynak következő csermelyek és patakok úgymint a drégelyi, honti, bernecei, kemencéi, tésai, börzsönyi, tölgyesi, letkési és mária-nosztrai. Zagyva A [Tiszának] ez a Sajón alul a legnagyobb mellékvize jobb felől. Nógrádban a Medves déli oldalán ered, Medves és Zagyva-Róna helységek környékén, onnan Zagyva falu, Szőrös puszta és Mátra-Szele mellett délre folyik, azután keletre fordulván, megkerüli Homok-Terennét és ott a Mátra-Novákot érintő Bárnai-vízzel egyesül, egy darabig délre kanyarodván és a Nádújfalu déli oldalán elfolyó csermelyt fölvévén nyugatra fordul Kis-Terenne felé; az útjában délről a Mátra északi oldaláról lefolyó csermelyek, úgymint a mindszenti, szuhai, dorogházi és maconkai, északról a kazári és kis-terennei vizek szakadnak beléje. Terénynél a jelentősebb Tarjáni-víz egyesül vele. Ez Salgó-Tarján felett, a Karancs-hegy délkeleti oldalán ered, délre folyván Salgó-Tarjánt, Andrásfalvát érinti, és a Baglyas-aljai- és Kotyházi-csermelyekkel egyesül. A Zagyva azután délnyugatra kanyarodik a Sz[en]t-Káli-, Bátonyi-, Tariés Sámsonházai-patakokkal egyesül, Poltárnál délre fordul és most Szent-Jakab, Szurdok-Püspöki, Jobbágyi, Apc, Szántó, Lőrinc mellet elfolyik, és Sáp puszta határában Nógrád megyét elhagyva, Hatvan mellett Heves megyén és Jászságon, nevezetesen Jászberény mellett, keresztül Szolnoknál a Tiszába szakad. Terénytől kezdve Tarig Nógrád és Heves megyék között a határvonalat képezi. Hossza 22 mérföld, egész esése 939' mi mérföldenként 42' 6" [-et] tenne, de miután Rékastól torkolatáig csak 13' 8" 7'" teszen, mi a felsőbb sebességéhez képest igen csekély esés, nagyon természetes, hogy oly gyakori károkat 92