Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VIII. A megye szervezete

okoz kiöntései által! Felette szomorú még azon körülmény is, miként ezen hegyi folyónak szabályozása mindekkoráig nem tüzetesen és alulról kezdve vétetik foganatosításba, hanem itt-ott, némely határokban, költségesen ugyan, de azért mégis hasztalanul. Több felől mellékvizei a Zagyvának az említetteken kívül: Szúpataki-, Sámsonházi-, Mátra-szőllősi-, Szuhai-, Szántói-patak; a Bujákival egyesülő Bér-víz; az Erdő-tarcsai-, Kürti- és Versegi-patakokkal egyesülő Vanyarci-patak. Balról pedig a Tárna, Heves megyei folyó, mely nagyobb mellékvize a Zagyvának. Galga Ez a Szanda-hegy nyugati oldalán, Szécsénke és Becske környékén ered, onnént Kövesdnek és Gutának veszi útját. Felvévén magába a berceli, sápi, pencivel egyesülő csővári, és lejj eb Pest megyébe több apróbb csermelyeket és patakokat, végtére rövid, cirka ... mérföld folyása után Újszásznál a Zagyvába szakad. Szintén hegyi víz lévén, nevezetesen hóolvadások után igen gyakran medréből kicsap, tavaszai ugyan kevés károkat okoz, de annál többet nyáron, ahol ha a berceli [hegyeknél], Szánd[án] vagy Acsai-hegyéknél zápor támad, a felette jó minőségű és szép kiterjedésű úgynevezett Galga-völgyi rétekben és földekben felette nagy károkat okoz. Nevezetes még a megyében a Diós-jenői-tó, mely cirka 84 katasztrális hold térségű, és a jelenlegi birtokos, gróf Berchtold G. úr által minden mesterkedés nélkül, halak szaporítás[á]ra használtatik. VIII. A megye szervezete Nógrád megye 1871-ig a következő négy járásra volt felosztva úgymint: Járás neve Terület (osztrák • mérföld) Kékkői 26,0 Szécsényi 14,8 Losonci 16,0 Füleki 19,0 Összesen 75,8 93