Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VI. Hegyek - 3. Cserhát

Név Tengerszint feletti magasság (láb) Megjegyzés Karancs 2298 Ez a legmagasabb hegykúp az egész megyében (sic!). Buda-hegy Marokházánál Siket Közép-bérc Mucsinynél Tepke-hegy 1794 Csirkegádzó-hegy Terbelédnél Somoskői bazaltkúp 1633 Bd.

74 Nagy-Hallgató 1239,39 A*75 Kis-Aranyi [puszta] és Karancs-Berény mellett Nagy-Bucsony Sávoly mellett Sátoros Somos-Újfalu Salgói bazaltkúp 1987 Bd. Salgó Meszes-hegy Szentkút és Szúpatak mellett Pilinyi várhegy 1158 A?6 Szanda[i] vár 1734 Medves 2101 Bd. Bujáki hegy Oreg-hegy Vanyarc mellett Sámsonházi paplak 510 W.

77 Sámsonházi várhegy 938 W. A Cserháthoz tartóz [ik] a Medves, melynek töviben emelkedő Somoskő és Salgó-hegyek szintén bazaltsziklák. Ez utóbbi igen meredek, oldalán leginkább salakos, tetején felfelé nyúló, oszlopos bazalttömegek láthatók. Még érdekesebb és festőibb Somoskő, mely csaknem egészen oszlopos bazaltdarabokból áll. E két hegy tetején várromok láthatók. A Somoskő, Salgó, Ajnácskő, Sőreg (e kettő Gömörbe) és Togáti-hegyek a legszebb bazaltcsoportok és sziklák, ezekhez még a bujáki sziklák is csatolhatok, melyek falu fölött, a várromok felé vezető úton láthatók. Nevezetes Bujákon még a nyugati szőlők fölötti Csirkés-bérc hegyoldal, mely általában mind conchiliákból áll.

78 Itt is megkövesült fák elég mennyiségben ugyan, de nem oly terjedelemben, mint Tarnóc közelében, lelhetők. 74 Beudant, Francois Sulpice francia geológus (1787-1852) nevének rövidítése. 1818-ban Magyarországon 9 hónapig tartó utazáson vett részt. 1822-ben adták ki munkáját Párizsban: Voyage mineraloque et geologique en Hongrie pendant l'année 1818. Hunfalvy, 1863. 25. p. 75 Császári Királyi Földirati Intézet által közölt magasságadat. Hunfalvy, 1863. 319. p. 76 A magasságadat közlője nem ismert. 77 Heinrich Wolf által közölt magasságadat. Hunfalvy, 1863. 319. p. 78 Conchilia: lágytestű állatok, kagylófélék, csigafélék elnevezése. Pallas nagy lexikona, 1893. IV. köt. 487. p. 82