Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXVII. Posta és távírda

lomból igazítaná meg. Ez néha annál feltűnőbb, hogy sokszor a falu közt történik, így Salgó-Tarjánban a Mucsiny felé vezető út mindjárt a helységben híd nélkül áll, mit néha a Salgó- és Pécskő-hegyekből leszakadó vízár annyira ellep, hogy maguk a községbeliek sem járhatnak át egymáshoz míg a nagy ár el nem takarodik, s ezt a lakosok emlékezetet meghaladó idő óta tűrik, midőn az utas évek[kel] előtt, még vaspálya hiányában, napokig volt kénytelen lovaival, kocsijával, nem a legirigylendőbb ellátásban, az állásban várakozni. Legújabb időben egyébiránt a megye helységeiből vezető utak is örvendetes látvánnyal leptek meg, amennyiben többfelé tapasztaltam, hogy az őszi és tavaszi esőzések alatt átjárhatatlan sártenger ápolásban részesült. XXVII. Posta és távírda Magyar Királyi Postahivatal Nógrád megyében húsz van, ezek között a Balassa-gyarmati járásban, a Füleki járásban, a Losonci járásban, a Nógrádi járásban, a Szécsényi járásban, a Sziráki járásban. Az egész megye a pozsonyi posta-igazgatóságnak van alá rendelve, s minden, a forgalomra vonatkozó statisztikai adat annak a kimutatásaiban szerepel.

283 Egyébiránt Nógrád megyei községek más megyében fekvő postahivatalok kézbesítési köréhez is tartoznak, ilyenek Verség, Pásztó, Apc, Hatvan és Aszód, ahova néhány sziráki járásbeli község és puszta, Ajnácskő, Vámosfalu, Feled, Osgyán, Kokova, Nádújfalu és Pétervásár, ahova néhány füleki járásbeli község és puszta, Vác, Nagy-Maros és Szent-Endre, ahova a Nógrádi járásból és végre Pásztó és Vámosfalu, melyek közül az élőbbemhez a Szécsényi, az utóbbihoz pedig a Losonci járásból van község beosztva. A távírda-hivatalok megyénkben is, mint általában az egész országban, állami és vasúti jelleggel bírnak, s egész nappali vagy korlátolt nappali szolgálattal vannak felállítva. Állami jelleggel bír öt, vasútival hét, eszerint az egész megyében tíz községben tizenkét állomás találtatik. Az állomások közül az államiak a Pesti Távírda Igazgatósága hatásköre alá tartoznak, a többiek a megfelelő vaspálya igazgatósága [hatásköre] alá, vagyis a verőcei állomás kivéte283 Az 1848-1849-es szabadságharc leverése után Magyarország postaügyét a Brück Károly vezette osztrák kereskedelmi minisztérium alá rendelték. Kerületi posta-igazgatóságokat szervezett, melyek a kiegyezés után is megmaradtak. 1868-tól a magyar posta vezetése, postaszakosztály létesítésével, a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumhoz került. A postaszakosztályt 1870-től posta-főigazgatósággá alakították. A posta-igazgatóságok személyzete igazgatóból, titkárból, fogalmazóból és segédfogalmazóból állt. Dr. Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Bp., 1926.154. p., 174-175. p. 413