Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXVII. Posta és távírda

lével, mely a Szabadalmazott Osztrák Állami Vaspálya tulajdonát képezi, a többi hat a Magyar Államvasutak Igazgatóságának hatásköre alatt áll.

284 Nógrád megye távírdai állomásai: - Balassa-Gyarmat: állami távírda egész nappali szolgálattal, feladott sürgönyeinek száma 1872-ben 10 511 darab, pénztári forgalma 2 636 Ft 40 kr. - Fülek: vasúti távírdai állomás. - Gács: állami távírdai állomás korlátolt nappali szolgálattal, feladott sürgönyeinek száma 1872-ben 2 035 darab, pénztári forgalma 372 Ft 30 kr. - Kis-Terenne: vasúti távírdai állomás. - Lónyabánya: vasúti távírdai állomás. - Losonc: két állomással, az állami egész nappali szolgálattal, feladatott 1872-ben 14 963 darab sürgöny, pénztári forgalma 3 009 Ft 20 kr. - Losonc vasúti távírdai állomásáról szükséges adatok nincsenek kiadva. - Salgó-Tarjánban szintén két állomás van: az állami korlátolt nappali szolgálattal 1872-ben, január hóban nyittatott meg, feladatott 7 428 darab sürgöny, pénztári forgalma 733 Ft. - Salgó-Tarján: vasúti távírdai állomás. - Somos-Újfalu: vasúti távírdai állomás. - Szécsény: állami távírdai állomás korlátolt nappali szolgálattal. Feladatott 3 909 darab sürgöny, pénztári forgalma 891 Ft 20 kr. - Verőce: vasúti távírdai állomás az osztrák állami vaspálya BudapestBécs közti vonalán, a társulat tulajdona. A következő táblás kimutatás a megye összes községeit betűrendben tünteti fel, a megfelelő, legközelebbi vasúti állomás, posta- és távírdaállomás megjelölésével. Folyószám A község neve Legközelebbi vasúti állomás Legközelebbi postahivatal Legközelebbi távírdahivatal Jegyzet 1 Abelova Losonc Gács Gács 2 Agárd Vác Vác Vác 3 Alsó-Bodony Vác Romhány Vác 4 Alsó-Bzova Lónyabánya Vámosfalva Lónyabánya 5 AlsóEsztergály Vác Kékkő [BalassaGyarmat] 6 Alsó-Garáb Pásztó Pásztó Pásztó 284 Az önkényuralom idején a posta- és távíróügyet egyesíteni akarták, sikertelenül. A távíró fejlesztésére Bécsben központi távíró-igazgatóságot állítottak fel, mely alá a birodalom különböző területein távíró-igazgatóságokat hoztak létre, és fontosnak tartották a távíróállomások számának növelését. A távíróügy vezetésére a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium külön szakosztályt létesített 1867-ben. 1872ben hozták létre a távíró-főigazgatóságot, mely alá a távíró-igazgatóságok voltak rendelve. Uo. 155. p., 171. p. 414