Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XX. Szécsényi járás

Krakkó puszta: Szintén hegyek közt, földje, rétje úgyszintén tölgyes, erdeje jó, rétje hasonlóképp jó, de kevés. Itt vagyon a báró Podmaniczky család sírboltja. Báró Podmaniczkyé. Alsó-, Felső-Kőf orrás puszták: Földje erdőirtvány, sárgaagyagos, de kevés. Erdeje, mely legnagyobbrészt legelőnek használtatik, nagyon rossz állapotban van. Az alsó puszta Kacskovics Ferencé, a felső Balázs Márké. Kozicska puszta: Magyarul Kecskéd, Hollókőn alul, hegyek közt fekvő. Földje legnagyobbrészt nehéz fekete-, de részben veresagyagos, de súlyos búzát termel. A szántóföld nehéz munkálatú. Rétje kevés, az is száraz. Erdeje cser és ritkás. Birtokosa Balogh Antal, kitűnő gazda. Kökényes puszta: Krakkó [puszta] mellett fekvő, földje termékeny, de kevés, rétje hasonlóan. Erdeje cser és tölgy, sok és jó. Gróf Gyürky Ábrahámé. Kőkút puszta: Földje magas fekvésű, agyagos, de nem jó. Rétje igen kevés. Erdeje tölgy és cser, meglehetős jó. Kandó Józsefé. Kutas puszta: Földje nehéz agyagos, nehéz munkálatú. Rétje vízöntéses, erdeje nincs. Karancs-Keszi szomszédságában. Van kőszéntelepe is, melyet ki is nyitottak ugyan, de jelenleg nem aknáztatik. Báró Prónay Gábor[é] és közbirtokosságé. Kis-Lapos puszta: Sós-Hartyán mellett, ugyanezzel tökéletesen egyenlő. Gróf Gyürky Ábr[ahám]é. Litke: Falu, földje fehéragyagos, nehéz munkálatú, hegyes-völgyes, nem is termékeny. Rétje sok, de az Ipoly és Dobroda folyók mentében fekvő, nagyon is károknak kitéve. A káposztát nagyban termelik. Szőleje jó karban van. Erdeje, melyben a fenyőfaültetés nagyban űzetik, figyelmet érdemel. Herceg Coburg-Koháryé. A hercegségi elaggott gazdasági cselédek számára itt egy tökéletesen berendezett ápolda van felállítva. Lóc: Falu, földje homokkal kevert agyag, igen jó televényes. Rétje is jó. Szőleje sok, de középszerű, erdeje tölgyes, sok és jó. Ezen határban az építéshez fölötte alkalmatos kavics találtatik, mely innét messze földre hordatik. A lakosság szegényebb osztálya a közel fekvő városokba, nevezetesen Szécsénybe, kisebb járműveken aprófát hord elárusítás végett. Pulszky Ferenc[é] és közbirtokosságé. Lucin: Falu, hegyek közt, egy katlanban fekszik. A szántóföld középminőségű, agyagos, rétje kevés. Szőleje középminőségű. Az erdő kevés, miután legnagyobbrészt legelőnek vágták ki. Báró Prónay Gábor [é]. A lakosok megyeszerte a juhnyírásról nevezetesek, mint legjobbak és leggyorsabbak. Alsó-, Felső-Ludány: Faluk, földjeik igen jó feketeagyagos talajú[ak]. Rétje az Ipoly mentében sok van, és kivétel nélkül jó. Szőlejük középszerű. Erdejük nincs, a káposztatermelés nevezetes. Gyürky Bélának szép kastélya van, nemkülönben a kertben egy kőrisfája, mely alatt a népmonda szerint [IL] Rákóczi [Ferenc] fejedelem gyűlést tartott. A népfaj csinos és fényűző. 316