Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XX. Szécsényi járás

Tót-Marokháza: Egy hegyoldalban fekvő kis falu. Szántóföldje köves és sovány, rétje kevés, szőleje és erdeje nincs. Compossessoratusé.

251 Megyer: Falu, csupa nemesember lakja. Földje részben jó, részben partos, sovány. Rétje vízöntéses. Szőlője kevés és silány bort termő. Az erdő rossz és ritkás tölgy. Egy kis részerdő: tölgy és bikk, szép. Compossessoratusé. Mikótelke puszta: Föld és rét sovány, szőlő nincs. Erdő tölgyes, de elhagyatott. Prónay Gáboré. Mocsár puszta: Halászi község határában, földje kitűnő, jó fekete televény, dús agyagföld. Rétje nincs. Legelője lapos, nem jó. Gyürky Béláé. Nagyrét: Rimóchoz tartozik. Báró Prónay Gábor tulajdona és Rimóchoz hasonló. Nyárjasvölgy puszta: Hegyek közti rossz földek. Rétje kevés, de jó. Erdeje tölgyes, középszerű. Öreghegy: A szécsényi határban magányos juhakol, a szőlők fölött. Pali puszta: A ság-újfalui határban. Báró Prónay Gáboré, olyan mint SágÚjfalu. Nagy-Parlag puszta: A sipeki határban, földje rossz, hegyes. Rétje szintén haszonvehetetlen. Szőleje, erdeje sincs. Deutsch Adolfé. Piliny: Falu, földje csak részben termékeny, a többi rossz. Rétje jó, erdeje középszerű, tölgyes. Szőleje sok vagyon és fehérbora is jó. Sok ásások történnek régiségek felfedezése végett.

252 Báró Nyáry Jenő[é] és báró Prónay Gáboré. Pogányvár: Egy váromladék, mellette csárda. Porpást puszta: Mocsári határhoz hasonló, egyedül szántóföldbe] jó. Gerebly. Pöstény: Falu az Ipoly mellett. Szántóföldje részben homok, részben feketeagyag. Kellő művelés mellett jól terem. Rétje sok és jó. Erdő és legelő semmi. Szőlő semmi. Szép új tempolmáról nevezetes. Közbirtokosság. Prónayrét: Szécsényi határban egy szántóföld, egyes birtokosok ott tanyákat építettek, kiknek tagosítás alkalmával egy részbirtok jutott. Földje hasonló a szécsényi határban fekvő földhöz. 251 A compossessoratus kifejezés a nemesi közbirtokosságra utal. Lásd a közbirtokosságról szóló lábjegyzetet. 252 Shvoy Miklós a következő hivatkozást szúrta be: Archeológiai Közlemények. Nyáry Jenő az Archeológiai Közlemények 1873. évi IX. számában írt „A pilinyi Leshegyen talált csontvázakról" címmel cikket. Nyáry Jenő (1836-1914) régész. Nagybátyja, Kubinyi Ferenc hatására fordult az érdeklődése a régészet felé: Pilinyben és környékén a Leshegyen honfoglalás kori sírokat, a sőregi Várhegyen pedig bronzkori leleteket fedezett fel. Az MTA tagja, az Országos Magyar Régészeti Embertani Társulat másodelnökeként, majd elnökeként is tevékenykedett. 1874-től a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium tiszteletbeli titkára, majd miniszteri osztálytanácsosa. Főbb cikkei: Régészeti jelentés. In: Századok. 1869.; Az óbásti pogányvár. In: Századok. 1870.; A lapujtői pogánytemető. In: Archeológiai Értesítő. 1870.; A pilinyi régiségekről. In: Archeológiai Értesítő. 1870. Szinnyei, 1903.1154-1156. p. 317