Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XX. Szécsényi járás

kívánható e derék gazdának, ki[t] sok más nagyobb birtokosoknál utánozásra ajánlhatnék. Birtokosok Szontagh Tivadar, Ivánka és Horváthy. Dolánynál említendő, hogy az elhagyatott, emeletes úri lakban, Darvas Ágnes Szontagh Ferencné asszonyság birtokában vagyon köny[vtára] és irattára, melyben többi közt nevezetesen azon eredeti napló, a Losoncon tartatott országgyűlésről szóló is megvagyon.

249 D'Elsaux puszta: Szakái mellett, hegyekben. Földje borókásból irtott, fele sík, sárgaagyagos, rossz. Rétje nincs, erdeje cseres, de elhagyatott állapotban. Nevét a birtokostól kölcsönzé, ki úgy látszik francia eredetű, s a pusztának magyar nevéről eddig nem gondoskodott. D'Elsaux őrnagyé. Endrefalva: Falu Ludány, Piliny és Dolány közt. Földje termékeny, rétje nem volna rossz, de az úgynevezett Ménes-pataknak hegyekből való gyakori ömlése és azáltal eredő kiáradás és beiszapolás által gyakran haszonvehetetlenné válik. Szőleje kétféle: az öregebb rossz, elhagyatott, az újabb jobb. Erdeje cser és tölgyes. Káposztatermelésről híres ezen határ. A nőnem ezen faluban szép termetéről említést érdemel, a férfiak sokkal kevésbé. Gróf Steinleinnéé. Etes: Falu. Földje jó búzatermő. Rétje is jó volna, de az Etes-patak áradásának és beiszapolásának gyakran kitéve. Szőleje ámbátor jó fekvésű és meglehetős bort termel, csakhogy el van hanyagolva. Erdeje cser, tölgy, elhagyatott. Benne meglehetős jó lovakat nevelnek. Kár, hogy a lakosság, nevezetesen a férfiak rakoncátlanok és kicsapongok! Farkas-Almás puszta: Földje kitűnő jó, rétje is jó. Szécsényi uradalomhoz tartozik. Pulszky Ferencé, báró Pongrácz [Antalné] Szent-Iványi Katinkáé. Felfalu: Falu. Földje hegyes-völgyes, sárgaagyagos, nehéz munkálatú, de azért meglehetősen termékeny. Rétje kevés, az is rossz. Szőleje ellenben jó, és ügyesen is munkálják. Erdeje tölgy, cser, de elhanyagolt. Népe jó munkás, nevezetesen szőlőmunkában kitűnő. Itt is a női nem nagyon csinos, csak az a kár, hogy korán férjhez mennek, miáltal termékenységük fölötte csökken. Glos Samu[é], Prónay Péter[é] és Ambrózy Tamásé. Forró puszta: Földje jó, rétje szintén, de a Dobroda-patak kiöntésinek ki van téve. Szőlejük nincs. Az erdő tölgy és cser, meglehetős jó. Mocsáry Lajosé. Gáborháza puszta: A földje jó, de a rétje nem, erdeje nincs. Báró Prónay Gábor tulajdona. Kis-Géc puszta: A föld egy része hegyes-völgyes, nehéz munkálatú, de termékeny, másik része róna, ez utóbbi jó. Rétje kevés, és az is virágzásnak van kitéve. Szőleje középszerű, erdeje nincsen. Közbirtokosságé. Közép-Géc: Földje majdnem mind partos, de jó, rétjének fele használható, a másik fele rossz. Szőleje sok vagyon, de csak középszerű bort termel. Dubraviczkyé, Ivánkáé és Korányié. 249 Losoncon tartott országgyűlésről nincs tudomásunk. 313