Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIX. Nógrádi járás

mékenyek. Rétjei a laposban elterjedve szintén kielégítők. Mint minden német községben, úgy itt is a lakosok leginkább szőlőműveléssel foglalkoznak, s boruk igen jó zamatos. Legutóbbi időben azonban az idevaló lakosok úgy, mint a szomszéd kis-marosi és verőcei szüleiknek legnagyobb részét gyümölcsképpen árusítják a külföldön. Majdnem minden terményeiket, de főképp a tejet a közelfekvő Vác hetivásárain árusítják. Erdeje legnagyobbrészt püspökségi, tölgyes s igen jó karban van tartva. Ez képezi a földesuraságok legnagyobb vagyonát. E helység határa igen sok és jó mészkővel bővelkedik, mely iparág nagyban űzetik. Legújabb időben pedig a sárga márvány egy neme fedeztetett fel, de eddigelé nem aknáztatott ki még illendően. Kőszénre nézve is megtétettek a próbafúrások, de közönséges lignitnél nem akadtak még jobbra. Népe a berkenyeivei ugyanazon fajú és szokású, munkás és szorgalmatos. A helységet is Migazzi bíbornok telepítette. Most épül éppen egy katolikus templom a földesúr hozzájárulásával és tisztán a váci püspök költségén. Földesuraság a váci püspök. Alsó-, Felső-Szécsénke: Falu, magyar. Becske és Legend közt két, egymás mellett fekvő kisközség. Földjeik általában sok kívánnivalót hagynak hátra, de a felsőé mégis némileg jobb. Alsó-Szécsénkében ezelőtt nagyban termesztettek dohányt, de most már abbahagyták. Szőlejük jó bort ad, de eső hiányában elmaradnak, Felső-Szécsénke jó, Alsó[Szécsénke] rossz. Szent-Iván puszta: Tolmács és Jásztelek közt, az előbbinek kiegészítő része s ahhoz hasonló. Szent-Iványi Katinkáé. Szenté: Falu. Debercsény és Felső-Szátok közt. Szántóföldje termékeny és jó, rétjei is. Szőlő kevés s középszerű, erdeje nincs. Lakosai vagyoni állapotukban megfoghatatlan módon napról napra lejjebb szállnak. Niczky Pálé. Szirota-major: Alsó-Bodony és Szátok közt. E táj különösen a juhászatra nézve igen kedvező. Határja hasonló a szátokiéhoz. Szomolya puszta: Magyar. Borsos-Berinke és Diós-Jenő közt. Borsos-Berinkéhez hasonló. Veres Józsefé, kitűnő minden tekintetben. Szőllősmezei juhakol: Nógrád mezőváros mellett, a Hont megyei hegyek felé. A váci püspök majorja. Tereske: Falu, magyar. Az országúttól jobbra, Rétságon túl. Földje, rétje és szőleje jó, de véghetetlen szomjas, a föld népe azonban gazdálkodás tekintetében sok kívánnivalót hagy hátra. Annál jobban kiválik itt Huszár László közbirtokosnak okszerű gazdálkodása, de a többi közbirtokosé is. Hajdanában, 1406

[-ban] létezett itt egy apátság is, pedig mit 309