Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIX. Nógrádi járás

Pázmány Péter újra [alapított]. 247 Bene [és] rendű. Birtokosok: Huszár László, Szmrecsányi [Emil], Angyal [Hermin] és Szontagh Pál. Tolmács: Falu, magyar. Rétságtól balra, földje, rétje és szőleje jó. Van itt továbbá egy igen szép akácültetvény, mely némileg az erdő hiányát pótolja. Ezen ültetvény Nógrád megyében legnagyobb és 600 kataszt­rális hold kiterjedéssel bír. Lakosai gazdálkodók és takarékosak. Szent-Iványi Katinka[é] és Illés Ádámé. Újmajor puszta: Tolmács mellett, ahhoz hasonló. Udvarhely puszta: Szendehely mellett, hegyek közt, egy külön fekvő ma­jor. Jó föld[del] és réttel, de területének legnagyobb részét erdő képezi, mely tölgyes és jó. Váci püspökségé. Újvilág puszta: Magyar. Bánk és Romhány közt, ez utóbbihoz tartozván. Jól berendezett gazdaság. Prónay Istváné. Vadalmás puszta: Keszeg és Nézsa közt. Alsó-Petényhez tartozik s ezzel hasonló. Gyurcsányi-örökösöké. Verőce: Falu. A Duna bal partján, hegyek alatt, egy katlanban fekvő, né­pesebb magyar-német község. Földje sárgaagyagos, de jól termő, rétje szintén jó. A fő jövedelmi forrást azonban a nagy kiterjedésű szőlő ké­pezi. Itt is a szőlőnek legnagyobb része gyümölcs alakban, 20 fontos kosarakban, a külföld nevezetes fővárosaiba, mint Berlin, Szentpéter­vár, bocsáttatik áruba, mire nézve nagy előnyt nyújt az itt helyben lé­vő vasúti állomás. A Duna partján van egy téglagyár körkemencével, a mészégetés is űzetik, minthogy a határ bővelkedik mészkővel. A fa­lu felett pedig töretik a homokkőnek egy neme, mely építkezésekhez nagyon alkalmatos, és a köbölenkénti 16-18 Ft-nyi ár mellett helyben messze földre szállíttatik. Van itt továbbá kőszénakna és hanem csak lignit. Erdeje tölgyes, meglehetős állapotban. Népe élelmes s munkás. A váci püspökséghez tartozik. Vízberek-major: A nőtincsi határban, az országúttól jobbra. A Scitovszky [János] tulajdona. Zsukman puszta: Nőtincsen alul, a Vác felé elnyúló lapályban fekszik. Nőtincshez hasonló. Scitovszky családé. 247 A szerző a következő hivatkozást szúrta be: v.o. Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története [fő tekintettel az egyházi intézetekre.] [I.] köt. [727.] lapját. Pest, 18[70]. - Rei­szig Ede szerint „alkalmasint még első szent királyunk idejében alapították", okleveles adatok csak a XIII. századtól vannak a tereskei bencés apátságról. Nógrád vármegye, 1911. 368. p.; Chobot Ferenc: A romhányi plébánia története. Bp., 1913. 53-64. p. 310

Next

/
Thumbnails
Contents