Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVIII. Balassa-gyarmati járás

Pető: Kis falu Pöstény és Szécsény-Kovácsi közt, az Ipoly jobb partján. Földje homokos, rozsot termő, rétje jó, de az Ipoly áradásának kitéve. Közbirtokosság. Peszerény puszta: Zsély és Szklabonya közt, az országút mellett. Földje jó búzatermő, rétje is jó. Gróf Zichy szeniorátusé. Szent-Péter: Falu Alsó-Esztergály és Zsihlava közt. Földje, rétje jó. Szőleje kevés és az is középszerű, erdeje nincsen. Lakossága kitűnő tevékeny és igen jó gazdálkodó. Gróf Zichy szeniorátus[é], gróf Forgách[é] és gróf De La Motte-é. Prs Dolina puszta: Hont megye szélében, Kékkő mellett, azzal azonos és hozzája is tartozó. Rácok Szállása: Lőrinci puszta mellett, nagyon homokos. Riba: Falu a Lőrinci pusztáról újjonnan Balassa-Gyarmat felé készült országút mellett, posványos és vizenyős sarokban fekvő kisebb község. Földje homokos, rétje az Ipoly kiöntései által sok kárt szenved. Erdeje nyír- és jegenyefás. Regenten, 1848 előtt itt igen híres és közkedvességű dohány termett, most is nagyban annak termelésével foglalatoskodnak. A dohány most is igen jó illatú, de mégsem az, ami régenten volt. A jelenlegi dohánytermést a magyar kormány szokta beszedni, és fizeti 12 Ft-tól 16 Ft-ig. Népe nagyon elhagyatott, nyomorult! Récska puszta: Felső-Esztergály mellett, Hont megye szélében fekvő. Földje köves talajú ugyan, de jól termő. Kékkőhöz tartozó. Kis-Rocó puszta: Zobor helység és Kéri puszták közt. Egy hegyekben fekvő, kis, jelentéktelen puszta. Sőj puszta: Patvarc és Marcal közt, szintén hegyekben fekvő. Sósár puszta: Zsély mellett a Kürtös-patakon túl, hegyek közt, egy csinos kis völgyben fekvő. Nevezetes ezen puszta ama rendkívüli hatású és meglehetős bő tartalmú gyógyforrásokról, melyek alig 120 öl hosszaságban vannak, mégis rendkívüli különbségűek. Az egyik, vagyis legmesszebb bent a völgy [ben], ez egy kénsavas vastartalmú savanyúvíz. A második közönséges édes kútvíz és a harmadik jód és brómtartalmú. Ez utóbbi köszvény és görvélyek ellen rendkívüli hatású. Több eset volt már, hogy nehéz beteget, nevezetesen gyermeket odahozattak, melyek maguk járni sem bírtak, és vagy négyheti fürdőhasználat ut[án] még bot vagy mankó segítségére sem volt szükségük. Ez ily rendkívüli hatású víz okozta, hogy a földesuraság egy tizenkét vendégszobával ellátott fogadót, fürdőháznak pedig külön egy épületet felállíttatott, melyben hat fürdőszoba és a bérlő lakása vagyon. Kár, hogy az ily erős hatású és bő tartalmú gyógyfürdőhely kellőbben nem pártoltatik, mely[hez] hason[lóan] hatásos alig vagyon több az országban. A fürdőket csak mesterségesen melegített módon lehet langyítani, és az orvos rendelete szerint kevertetik, mindenkori fürdőkádba a 297