Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVIII. Balassa-gyarmati járás

ni. Szőleje pedig jó fehérbort szokott termelni. Az idevaló asszonyok különös gyakorlatot fejtenek ki bizonyos szabású női főkötők készítés[éjben, melyeket, de megrendelések folytán egyedül készítenek, és mely készítmény igen szép ízlésre mutat. Vagyon a határban meg nem nyitott kőszéntelep, továbbá egy igen kemény fajú homokkő is. Közbirtokosságé. Nándor: Falu, Mohóra és Debercsény közt. Földje, rétje jó. Szőleje középszerű. Erdeje kultúra nélkül. Azon határban is felette sok a vízmosás, amelyek kiterjedés[e], tulajdonképp nagyobbodása ellen éppen semmi sem történik! Novi Szvet puszta: Magyarul Újvilág, Alsó-Sztregova és Szent-Péter közt. Földje agyagos, de azért a búzát is megtermi. Rétje kevés, de jó. Erdeje vegyes: tölgy, cser, kultúra nélküli. Tartozik Szent-Péterhez. Gróf Zichy szeniorátus és közbirtokosság. Nyírjes Szállás: Balassa-gyarmati határban, egy különálló major. Óvár: Falu hegyek közt, Szklabonya és Galábocs szomszédság [á] ban fekvő. Földje agyagos, egyedül rozsot termő. Őszi veteményekből, tavasziból különben az árpa nagyon jó[l] díszlik. Rétje meglehetős, de erdeje lehetősb legeihagyatott, szőleje meglehetős jó bort termel. Lelhető e határban meglehetős jó mészkő. A határnak majdnem gondatlan állapota, meg a sok vízmosás nagyon rossz benyomást gyakorol! A plébánialakot legújabb időben igen ízlésesen kijavították. Gróf Zichy szeniorátus [é] és gróf Forgáché. Kis-Patak puszta: Kis-Zellő és Galábocs közt, igen jó földdel és réttel. Erdeje szintén jó, tölgyes. Ez Prónay- és Csemiczky családoké. Nagy-Patak: Falu Dejtár mellett, földje felette agyagos, homokkal kevert, igen termékeny, mindennemű veteményt igen jól megtermi. Legújabb időben dohánytermelést is gyakorolják. Határos különben a Hont megyei Palánk nevű helységgel is, amelyről elnevezett herceg primatialis uradalomhoz is tartozik. Az idevaló volt kántortanító, Berger Józsefnek fáradozása következtében az itteni falusi fiatalság egy meglehetős jó, rendezett dalárdát alakított, mely amellett, hogy igen szép templomi énekeket kottákból, kvartettokban énekeltek, számosb világi énekekkel is meglepték a hallgatókat. Minthogy pedig kár volna, miután fentnevezett kántortanító úr imént távozott, hogy ez ily ritka művelet minálunk megszűnnék, buzdítás kellene, hogy el ne múljon, mit is a helybeli buzgó plébános úrnak, ki minden szép és jónak fáradhatatlan előmozdítója, fáradozásának méltán egész bizton reményelhetni. Patvarc: Falu Balassa-Gyarmat mellett, Szügy és Trázs közt fekvő. Földje homokos, fő termesztménye a rozs. Rétje meglehetős jó, szőleje kevés, erdeje éppen semmi. Itt is nagyon sok a vízmosás. Báró Pongráczé. 296