Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVIII. Balassa-gyarmati járás

Lécsény puszta: Kis- és Nagy-Zellő közt. Vörösagyagos föld, nehéz munkálata ugyan, de jó nehéz búzatermő. Rétje rossz guzsalykás (békarokkás), és ez utóbbi sokat szenved a záporesők által. Erdeje keverék cser, gyertyános, kevesebb bikk és tölgyes, jól ápoltatik. A gazdaság majorilag kezeltetik. Tulajdonképp Nagy-Zellőhöz tartozik. Hercegprímás jószága.

240 Lest: Falu Kékkő [n] és Felső-Esztergályon fölül, Nagy-Lám szomszédságában, a besztercebányai országút mellett. Hegyek közt fekvő, szegény határ. Lakói juhtartás[sal], túrókészítéssel foglalkoznak úgy, mint Kékkőnél említem. Határja rossz, köves, sziklás, csak gyéren termel rozsot, rétje nagy kiterjedésű és hellyel igen jó szénát termel, de felette veszedelmes nagy esőzések idején, minthogy a hegyekből leömlő víz gyakran beiszapolja. Erdeje tölgy és bikk, ápolás nélküli. Felette sok a vízmosás ezen szegény határban. Gabonakereskedést kicsiben űznek lakosai, vásárolnak tudniillik alsóbb vidékeken, úgymint Borsod és Pest megyékben jobb helyeken, és árulják annak utána bányavárosokban, gyakran szép nyereséggel. Lészkó puszta: Óváron alul, Rostély-hegynek egyik völgyében. Agyagos, nehéz munkálatú és csupán rozsot termő a földje. Rétje kevés és rossz. Óvárhoz tartozik. Gróf Forgách családé. Lőrinci puszta: A zsélyi, vagyis inkább gróf Zichy család szeniorátus divényi uradalm[á]hoz tartozó, jól berendezett és majorilag kezelt gazdaság. A Vadkertről Balassa-Gyarmatra vezető országút mellett fekvő. Földje legnagyobbrészt homokos, de jó rozstermő, rétje is igen jó. Erdeje tölgy és bikk csupán a hegyoldalakban, ez is már nagyon elévült. Elegendő mennyiségben és többnyire új és szép gazdasági épületekkel el vagyon látva. A tiszti lakban vagyon az uraság számára egy kicsiny ugyan, de nagyon helyes lakosztály bebútorozva. Miklósvölgy puszta: Csesztve alatt és ahhoz tartozó. Mauksz puszta: Bakó [puszta] és Mohóra közt. Bakó [pusztájhoz tartozó. Macs puszta: Pöstény mellett, ugyanahhoz tartozik is. Marcal: Falu Szügy, Iliny és Mohóra közt. Földje, rétje jó. Szőlője közönséges úgy, mint erdeje is: tölgyes. Itt is sok a vízmosás. Az idevaló asszonyok csipkekötéssel foglalkoznak, mely nékik szép mellékjövedelmet hoz. Közbirtokosságé. Mohóra: Falu Haláp és Szügy közt, Szanda nevű patak mellett, mely magában véve nagyon csekély ugyan, de esőzések alkalmával felette sok iszapot lehoz a hegy oldalaiból, és így nagyon gyakran sok károkat okoz. Földje jó, rétje szintén jó, ha a szénát be bírják kár nélkül bekap240 Az esztergomi érsek viselhette a prímási címet. 1867-1891 között az esztergomi érsek Simor János volt, aki 1873-tól a bíborosi címet is viselte. Balogh-Gergely, 1996. 40. p. 295