Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVII. Losonci járás

rombolásait is átszenvedni, mert minden hadcsapat, nevezetesen ha magyar Alföldről jutott, bányavárosokat iparkodott elfoglalni, Losoncon vonult keresztül. Losonc pedig majdnem mindegyiknek kulcsa volt. A XV. században Losonc alatt veretett meg Hunyadi János gubernátor Giskra cseh hadai által, 1451 [-ben]. Török időben pedig egy bég lakott a városban, amely után egy utcának mai napig is fenntartatott az elnevezése. II. Ferdinánd alatt, Bethlen Gábor forradalmának időszakában, 1622[-ben] Széchy György hadának kapitánya, krasznahorkai Andrássy Mátyás ostrom alá vette a magát pártjának ellene szegzett s a vidéki tótok segítségével is megerősödött Losoncot. Bevétele után a város összes lovait és 3 000 Ft-nyi sarcot (akkori időben tömérdek pénzösszeg) vetetett, el is vitte, és utána a várat felgyújtatta. Ekkor égtek el a városi levéltárban mindazon szabadalmi okiratok, úgyhogy az akkori protokollumnál egyebet nem menthetett meg, de ezen ritka és méltó hagyomány is 1849-[es] muszkadúláskor szintén elégett! A reformáció az országban elterjedvén, Losoncon 1 [6] 90-ben egyszerre háromezer lakos egyetemesen tért át a reformált vallásra, s a füleki reformátusok is, kiket Koháry [István] akkori várparancsnok nagyon üldöztetett, Losoncon kerestek menedéket, ahol többen meg is települtek. Losonc, mint szabadalmazott város, vérbírósági joggal is bírt, és ugyanazon régi protokollumból, mely 1849 [-ben] megégett, látnivaló volt, hogy valóban ítélt is halálra a városi elöljáróság. Annyi bizonyos, hogy a legrégibb időktől a város szervezete igen nevezetes szabadalmakkal díszlett, bírt. Földesúri hatóság alatt soha nem volt, s a kiváltságok élvezése miatt az élet kényelmes lévén benne, a nemesi rend közül sokan lettek polgárokká. Mária Terézia úrbérinek behozatala idejiben, gróf Haller [Sámuel] tábornok, ki Guthi Ország-ágból származó leányt vett nőül, losonci birtokhoz jutott, az úrbért be akarta hozni, de a városnak szabadalmai kimutatása után felterjesztett folyamodványa következtében az eszközlött összeírás egy felsőbb rendelet által megsemmisíttetett. A város nemes személynek tartatván adót és más nem nemesi terheket soha nem viselt, sem a megyének gyámsága a beavatkozása alá soha nem tartozott, független s önálló hatósággal bírt, tisztviselőit maga választ[otta], számadásait maga vizsgálta. A városban számtalan nemes család lakván s a főbb hivatalnok mindig azok közül választván, a megye irányában is tudott magának tekintélyt s függetlenséget szerezni. 1847[-et] lehet állítani, [mint] Losoncnak legvirágzóbb idejit, mert részint a benne kifejlett életerőnél, részint kereskedési szempontból kedvező helyzetinél fogva egyike volt a legvirágzóbb magyar városoknak. Főbb utcái ki voltak kövezve, és esténkint az egész város kivilágíttatott. 1845[-ben] a tagosítás behozatván, határa tagokra lévén osztva, a gazdászat is virágzásnak indult és az egész határ egy rendezett kerthez ha273