Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVII. Losonci járás

sonlított, mindenütt csinos gazdasági épületek és nyári lakok. A közintézetekről és társas körükről következőket említendőnek vélem: A kaszinó, mely 1833-ban keletkezett, ma igen szép virágzásnak örvend. A tágas öt szoba minden kényelmet nyújt, belföldi magyar és német lapok[ból] majdnem valamennyi feltalálható, külföldi lapokból is elegendő a válogatás. A kisdedóvó intézet 1844 [-ben] alapíttatott meg. Elébb ugyan kaszinóval egyesülve lévén, jelenleg a városháza egyik résziben és kertjében díszlik. Az első óvó volt Karádi Ignác, mely alatt igen virágzó lévén ezen intézet, Karádi a francia-magyar szótár szerkesztője volt és a Kossuth-fiúk nevelője. [Másojdik volt Tamás István, jelenleg állami gimnáziumban rendes tanár. [Harmadik] Krajnyák Lajos, ez beteges ember lévén, az intézet hanyatlásnak indult, jelenleg Dapsi Kálmán, igen ügyes, szakképzett óvó, melynek mindnyájan csak örvendhetünk. 1845 [-ben] alakult egy bőrgyár 180 részvényre, és igen szépen virágzott, ez azonban 1849[-ben] tönkre lett téve! Takarékpénztár már 1843 [-ban] keletkezett és ugyan 50 Ft-os részvényekkel, de ez is 1849[-ben] tetemes kárt vallván, feloszlott. A jelenlegi takarékpénztárról alább többet. 1846-1847[-től] saját hírlapja is volt a városnak, hetenkénti megjelenéssel. Nevezetét vette a város címeréből, „Pelikán" a város és az élet viszonyait, a város ügyeit és némileg üzleteit tárgyaltatva. Egyes polgároknak szép könyvtárai és gyűjteményei is voltak, többek közt Kubinyi Ferenc nagybecsű és nevezetes pénz-, régiség-, ásvány- és fegyvergyűjteménye. Ez is mind felzsákmány oltatott, és így szegény hazánk tudományos szempontból kipótolhatatlan kárt szenvedett! Jelenleg vagyon a városnak magának ugyan a város kézben egy szép jelentékeny könyvtára, mintegy tizenegyezer kötetből álló. Bel- és külföldnek, majd minden nevezetesebb írónak meglévén itt munkája, a műveltebb közönségnek, igen csekély díj mellett, használatára. Vagyon ebben különösen e célra város által díjazott könyvtárnoka is. Ennek alapját főképpen Kubinyi Ágoston 1850[-ben] fektette. Vagyon ez 12 szakaszba beosztva, úgymint politika, szépirodalom, statisztika és enciklopédia, és ugyan magyar, német, angol, francia és olasz nyelveken. Minden szakasznak [van] külön állványa, és a katalógusba külön rendezve. A közönség (városi), mint fentebb említvén, igen jutányos áron élvezheti ezen ritka gyűjteményt, mégpedig szépirodalmi iratoktól füzet-kötetenként 1 kr, és tarthatja 15 napig. Tudományos művektől pedig szintén kötetenként Vi kr, ha 15 napon fölül tart valaki, egyszerűen duplázza a járandóságot. 30 napnál tovább azonban senkinek sem szabad azt tartani. Lehet egyébiránt előfizetni, minden előfizető biztosítás fejében 4 Ft-ot tesz le, és általa jogosítva van egy vagy két különböző s 274