Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVII. Losonci járás

ták vallásához nyomasztó viszonyok közt is híven maradt. Határában számos irtvány tartatik. Közbirtokosságé. Losonc: Tótul Luzsencze, mezőváros. A hozzátartozandó csárdákkal és majorokkal úgymint Betér, Csurgó, Farkasvölgy, Törökvölgy, Haraszt és Messzelátó. Az egész megyében egyetlen város, mely rendezett tanáccsal bír, jelesen régi százados szokásjognál fogva, melyre vonatkozó okmányai 1849-ben mind elégtek. Tugár-patak mellett és ugyan Tugár hajdanában kuriális helynek tőszomszédságában, igen szép és termékeny laposon. Földje agyagos, de igen termékeny, rétjei is igen jók. Losoncról mondhatni, hogy ez a felvidéki magyarság védfala, minthogy Losoncon fölül már csup[án] tótok laknak, alul meg kezdődnek a magyarok, és ezen alsó része a megyének ugyan Losonctól kezdve a palóc fajnak hazája. Fekvése és helyheztetése úgy hozza magával, hogy mindkét résznek középpontjául szolgáljon, a felvidéki tótság ide hozza fatermékeit és -műveit, alsó pedig gabonatermesztményeit. Losonc történetét az 1851 [-es], Vahot Imre által szerkesztett „Losonci Phönix" nevű szépirodalmi emlékkönyv egész kiterjedésiben előadja a múlt korból egész 1848-ig, röviden csak a következőket tartom szükségesnek felhozni.

235 A történet Losoncról legelőször 1128. évből emlékezik, és ugyan Esterházy Pál 1696-ban „Mennyei Korona" című, magyar nyelven írt munkájában ezt írja: „Az ezerszázhuszonnyolcadik esztendőben építtetett Losonczi Lambert nevű magyarországi palatínus Losoncon a Boldogságos Szűz tiszteletére egy templomot, melybe kiváltképpen tiszteltetett a Szeplőtelen Szűz, de az 1540. esztendőben oda is beférkezvén az eretnekség, a szent képet oltárostól kivetették." Ezt egyébiránt a vallási és tanügyi állapotok ismertetésénél is felemlítem. Mai napig is vagyon a város határában egy dűlő, mely Barátok földinek hívatik. Ez onnét származik, mivel hajdan Losoncon apátság volt, melynek címe ma is létezik. A kolostor Kisfalun volt, az úgynevezett Király-hegyen. Kisfalui és losonc-apátfalvai határok ugyanezen apátsághoz tartoztak. A zavaros időkben, nevezetesen a reformáció behozatalakor az apátság elpusztult, a részek elszakadtak. A Barát című földeket pedig a gróf Forgách család foglalta el. Helyzeténél fogva Losoncnak sokszor kellett a különféle hadseregek változó szerencse által előidézett átvonulásait és majdnem mindenkor 235 Losonc történetét a Losonczi Phőnixben Jeszenői Danó és Tóth Mihály írta le 1848-ig. Jeszenői Danó: Losoncz története. In: Losonczi Phönix. Történeti és szépirodalmi emlékkönyv. Szerk.: Vahot Imre. I. köt. Pest, 1851. 6-30. p.; Tóth Mihály: Losoncz a forradalom előtt. Uo. II. köt. 2-30. p. 272