Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás

Zagyva-Róna puszta: Szilváskő-hegy alatt, Zagyva helység mellett, a Medves-hegysorozatban fekvő kis helység. Földje nagyon silány, rozs igen gyéren terem. Rétje is hegyekből leömlő vizek által gyakran elárasztatik. Erdeje tölgyes. Van kőszéntelepe, melyben a lakosság élelmezését keresi. Míg ez nem létezett, dongakészítéssel foglalkoztak. Tulajdona a Salgó-Tarjáni Kőszén[bánya] Részvénytársjulatnak]. Rónya: Falu, tótul Rovino, az Ipoly folyó mellett, az úgynevezett málnapataki völgynek elején fekvő, Bisztricska és Zelene közt. Megyei közlekedési út keresztülviszen. Helyes kisközség, földje, rétje jó, csakhogy az Ipoly folyó kiöntésinek nagyon kitéve. Terem ugyan tiszta búza is, de fő veteménye a rozs. Nevezetes itt, mint az egész uradalmi birtokon, melynek székhelye ez, ama gondosan folytatott fenyőfa (pinus sylvestris) ültetése, kinek párját nemcsak az egész megyében, de messze földön sem láthatni, ezt pedig okozza, hogy a földesuraság Szent-Iványi család az erdészeti művelést emberemlékezet óta egy családra bízatik, kinek tagjai e tekintetben valóban fáradatlanok. Ez a Herrman család, melynek, jelenlegi főerdőmesternek még öreg atyja e tekintetben működni kezdett, és valóban szép eredménnyel. 1867[ben] az erdészeti egylet itt tartá gyűlésit és ennek akkori jegyzőkönyve igen szépen nyilatkozik ezen maga nemében ritka erdei művelés felett, de nemcsak Rónyáról, hanem valamennyi, ez uradalomhoz tartozó pagonyokról. Alapítója ezen terjedelmes uradalomnak néhai Szent-Iványi Ferenc országbíró őméltósága volt, kinek ércből művészileg készített mellszobrát a háládatos utódjai a csinosan épült úri lak udvarában állíttatták fel. Ugyanezen úri lakban vagyon egy kis könyvtár is, melyet a hajdani híres pomológus, Szent-Iványi M[árk] létesíttetett. Az Ipolyban a csukafogás jó eredménnyel szokott gyakoroltatni. A rák pedig nagyon nagy mennyiségben itt lelhető. Erdőségbe a vaddisznók nagyon elszaporodtak és sok károkat is okoznak. Találtatik azonban őz és császármadár is. Nagyon ritkán eltéved e vidékbe medve, de látni látszatott. Rózsás puszta: Gömör megyehatár szélén, a Pinctől Osgyán felé vezető országút mellett. Igen jó föld[del] és réttel. Rózsadomb puszta: Karancs-Berény felett, Kis-Aranyi puszta mellett. Földje hason az Aranyi pusztákéhoz. Sáfi puszta: Galsa és Fülek-Kelecsény közt, az országút mellett fekvő kis puszta. Kitűnő jó föld [del] és réttel bír. Szálaj ka laz: Málnapataki határban, hason a többi lazokéhoz. Salgó-Tarján: Falu, még 1842[-ben] az egész községben csupán 900 lélek (sic!) volt, melyek annyira nyomorult állapotba léteztek, hogy mellékneve Tarjánnak nem Salgó, hanem ezen szomorú hangzatú „kenyeret258