Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás

Cservölgy puszta: A Pilis helység és a Rátkai puszták közt, hegyekben fekvő, földje jó, még a búzát is megtermi. Rétje is jó. Csernik puszta: Kőszéntelep. Csókás puszta: Felső-Pálfalva mellett, földje nagyon silány, itt Jeszenszky és Bot családok az üveggyárat kőszénégetésre állították, de az pang! Csőre puszta: Ragyolc mellett. Szántóföldje igen meredek, és ezért nehéz munkálatú. Rétje igen kevés, de annál több az erdeje, mely cser és tölgyes. Cövekfalva puszta: Nagy-Bucsonyi hegyek közt, Gömör megye szélében, Korlátkő szomszédságában fekvő. Igen sovány határ és nagyon vízmosásos. Birtokosa Kubinyi Sándor. Cered: Falu Heves és Gömör megyék közt beszorult határban. Földje rossz homokos. De népe is nagyon elhagyatott, mely semmi más foglalatossággal nem iparkodik jobb létét előmozdítani! Kis- és Nagy-Dályó puszták: Losonci járásban fekvő, Vilke községhez tartozó, a Losonc-Szécsény vasút mellett. Jó búzatermő föld és jó rét. Gróf Forgách Józsefé. Nagy-Daróc: Falu Gömör megye szélében, Pinc és Ipoly-Bolyk helységek szomszédság[á]ban. Földje jó búzatermő. Rétje is jó. Szőlő csupán kertben. Erdeje tölgy és bikk. Dechtannik puszta: Vilet[ puszta] és Kálnó közt, hegyek közt fekvő. Földje sárgaagyagos, nehéz munkálatú. Rétje középszerű, kevés. Demecser puszta: Rapp és Mucsiny közt, hegy alatt fekvő, földje jó búzatermő, rétje is jó. Dobripotok laz: A málnapataki határban, Ipoly nevű kis helységen alul. Földje kevés, agyagos, magas fekvésénél fogva nemigen termékeny. Erdeje azonban igen terjedelmes és jó. A Szent-Iványi családé. Dolinka puszta: Magyarul Nagy-Lapos. Karancs-Berény mellett, hegyek közt. Földje, rétje jó. Egres puszta: Pilis község és Kis-, Nagy-Romhányi puszták közt. Hegyek és erdők közt. Farkaskút puszta: Csákányháza alatt, a vaspályától balra, az úgynevezett Szilvágy-laposban fekvő. Fülek: Mezőváros, járásnak és kerületnek fő- és székhelye. Hajdanában nagy szerepet játszott ezen város nemcsak Nógrád, hanem a határos Hont és Gömör megyei rendek, sőt Pest megyeiek és más felső-magyarországi megyebeliek által, Bebek [Ferenc] uradalma alatt, 1546. évben. Ezen megyei rendek itt tárták tudniillik gyülekezeteiket, és mint Bél Mátyás híres történészünk 93. lapján írja, néhanapján háromszáz bőrös kocsival (hintó) összegyűltek a főrendű urak, azon idő tájban ilyféle kocsikon szokván utazni. Kevés főrendű nemes család léte247