Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás

zett a fentnevezett három megyében, melynek itt lakásuk, de sokak­nak akkori időhöz képest, palotája ne lett volna. Az utcák kövezve voltak, mint ennek maradékát ma is észlelni. De ezen úri épületekből ma már csak romokat és kőrakványokat láthatni! 1619[-ben] Bocskai [István] rendeletéből (sic!) egri Frank András ne­vű várkapitány Fülekre rendeltetett, hogy ott Bocskai [István] saját há­zát felgyújtsa és tűzvész által az egész várost semmivé tegye. Ez meg is történt, de a tettes gonosz kivitelén rajtakapatván, azonnal négyfelé szaggattatott és a négy elszaggatott testrész közszemlére kitétetett Va­le András I. kötete szerint. 225 Míg a vár épségében állott, földalatti csa­tornákon igen jó, egészséges víz vezettetett be a várba. Ma ezen vízve­zetéknek már nyomát sem látni. A régi várnak egyik tornyából, mely épségben fenntartatott, ma a földesúr, gróf Berchtold [Antal] kegyes engedelméből a város egy kis magtárt készíttetett, melyben közös gabonáját és egyéb eltakarni valót tartfott]. A várnak végelpusztulása 1683. esztendőben történt, amely időben II. Koháry István volt a várparancsnok. Kénytelenítve vala a várat felhagyni, minthogy a császári sereg éppen ez idő tájban Érsek­újvárnak visszafoglalásával elfoglalva, Fülekre segítség [et] nem küld­hetett. Elkövette pedig a végelpusztulását Thököly [Imre] hada a törö­kök segítségével és annyira szétromboltatott, hogy többé lakhatóvá nem lett. Azóta is úgy áll romokban, mint ma is látható. Itt lévő Ferenc-rendiek, szalvátoriánusok zárdája, melybe jelenleg egy quardian és hat áldozár vagyon, a quardian egyszersmint a plébá­nia kötelességét teljesíti. [A zárda] II. gróf Koháry István által 1725[­ben] építtetett, és minthogy posványos, alkalmasint vár körüli árok helyére jutott és az alapja víz alatt volt úgyannyira, hogy a templom alatti kriptában a koporsók vízben úszkáltak, így az egész épületnek tartósságától félve, az első zárda nagy rész [ének] lerombolása, a krip­ták betemetése és pilották verése után a mostani templom építtetett, mely alatt jelenleg sírboltok nincsenek. 226 Ez mind már a vár lerombo­lása után történt, mert 1513 [-ban] már Füleken zárda létezett. A városházánál vagyon egy lakat, mely tökéletes épségében vagyon, és amely lakat a régi várban a kapu bezárására vagy más hasoncélra hasz­nálódott. A templomban pedig vagyon egy képfestmény, mely szintén a vár pusztulása elől mentethetett, és a várból származónak mondatik. 225 A történet és a Vale András művére való hivatkozás Mocsáry Antal művéből való. Mocsáry, 1820. I. köt. 144. p. - 1619-ben Bethlen Gábor (1613-1629) erdélyi fejedelem foglalta el Füleket, mely 1621-ben került vissza II. Ferdinánd (1619-1637) német-római császár és magyar király birtokába. Nógrád vármegye, 1911. 42. p. 226 Pilot jelentése: cölöp, cövek alul hegyes vassal megvasalva. Major Máté: Építészettör­téneti és építészetelméleti értelmező szótár. Bp., 1983. Akadémiai Kiadó. 62. p. 248

Next

/
Thumbnails
Contents