Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás

tik, hogy ezen csehek Zizka hadából itt maradott utódai.

224 A megkísért erőszakoskodás, mellyel a Szeberényi-féle énekkönyvet reájuk akarták kényszeríteni, oda vitte ellenállásukat, hogy még állhatosabbak lettek Tranosciushoz. Sőt mondatnak példák, midőn haldoklók lelki vigasztalás után epedtek és az ágostai vallású protestáns lelkész egész készséggel azt kiszolgáltatni a betegekhez sietett, végperceiben odanyilatkozott, hogy biz ő huszita. A tót nyelvben is némely kiejtésükben is különböznek, nevezetesen mindenkor harmadik személyben beszélnek. Nagyon gazdálkodó és összetartó, meg felette munkás nép. Különösen feltűnő a szépen nőtt és tiszta arckifejezésű női nem. Különböznek általában sajátságukkal nagyon a körül fekvő helységek lakosaitól. A férfiak dongák és általában famunkák, a nők pedig házi és családi dolguk mellett minden férfi, úgymint női nem öltözékéhez szükségelt kelmék készítésével foglalkoznak. Brlosno laz: Málnapataki határban. Bocsár puszta: Chlemna laz: Málnapataki határban, Bradló-hegy alatt. Chladna Studna laz: Málnapataki határban, Gömör megye határszélében. Chocholna laz: Málnapataki határban, Látka és Palánka közt, a Mikolavszki-hegy alatt. Chudinova laz: Málnapataki határban, Bradló-hegy alatt. Csákány háza: Falu a vasút bal oldalán. Ragyolc mellett, a hegy alatt fekvő helység, egy mély szorult völgyben. Földje fehéragyagos, silány, rétje kissé jobb. Szőleje igen szegény, erdeje tölgy és bikk. 2 Csahánka laz: Dobrocs mellett, Zólyom megye szélében. Nehéz, agyagos föld. Vagyon itt vízerővel hajtott két fűrészmalom a Szinolna nevű patakon, melyben pisztrángok is léteznek. Erdők igen szépen műveltetnek, nevezetesen fenyőültetvények. Csertáz puszta: 224 A Szeberényi-féle énekkönyv esetében Szeberényi Jánosra utalt Shvoy Miklós. Szeberényi János (1780-1856) az Árva megyei Nagyfaluban született. Tanulmányait Rozsnyón, Eperjesen, Késmárkon és Pozsonyban végezte. 1834-től egészen 1850-ben történő elmozdításáig a bányai evangélikus egyházkerület püspöke volt. Nevéhez fűződik többek közt a Jozeffy Pállal együtt írt, tót nyelvű Énekeskönyv, mely először Pozsonyban jelent meg 1842-ben. Szinnyei, 1909. 484-486. p.; Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, 1977. 581-582. p. - A Tranoscius-féle ima- és énekkönyv esetében Tranoscius Györgyre utalt Shvoy Miklós. Tranoscius (Tranovsky) György (1591-1637) evangélikus lelkészként működött Prágában és Liptószentmiklóson. Ő adta ki az első cseh-tót evangélikus énekkönyvet Cythara Sanctorum címmel, mely Lőcsén jelent meg 1635-ben. A mű 400 éneket tartalmaz, melyet részben, német és lengyel nyelvből, ő fordított le és maga is szerzett. Az énekkönyv hetvennél több kiadást ért meg. Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, 1977. 657-658. p. 246