Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás
a harang holléte ma sem tudatik. Ez néprege lehet, azonban Bél Mátyás is említi. Tulajdonosa a Szent-Iványi család. Bikkvölgy puszta: Hegyekben és erdők közt. Kis-Terenne és Szúpatak közt fekvő kis puszta. Földje, rétje jó. Gróf Gyürky Ábrahám tulajdona. Bisztrieska: A málnapataki-völgyben, Ozdin mellett igen szépen fekvő kisközség. Földje azonfölül, hogy nagyon szegény és terméketlen, még vadvizes is, rétje mégis kissé jobb. Lakossága kerékgyártással és általában bognármunkával foglalkozik, lehordván gyártmányát egészen az Alföldre. Erdeje tölgy, bikk és fenyő úgy, mint minden rónyai uradalomhoz tartozó, igen szép. Bogárvölgy puszta: Bolgárom: Falu, Kercsik-tető és Nagy-Bucsony-hegy alatt egy gödörben fekszik, Sávoly és Gömör megye határszéle közt fekvő kisközség. Földje jó búzatermő. Rétje is jó, amily kicsiny a község, mégis igen jó vagyonos gazdák lakják. Szomszéd helységekben számosb nemesi birtokokat bérelnek. Ipoly-Bolyk: Falu ugyancsak az Ipoly folyó mellett, Pinc és Ipoly-Nyitra közt, fekvő község. Jó búzatermő földdel és jó réttel megáldva. Szülőhelye ez országunk híres történészének Katona Istvánnak, és egykori Egervár hősének, Bolyky Tamásnak, ki is, mint Eger vár hős védője, 1552[-ben] annak védelmezése alkalmából ugyanott lelte halálát. Bolondtó puszta: Videfalva és Apátfalva közt, kis puszta. Bozita puszta: Perse, Sávoly és Ipoly-Nyitra közt igen szép helyen fekvő és helyesen berendezett puszta, herceg Coburg-Koháry rappi uradalmához tartozó és ugyanannak ezen uradalomban rendelkező főtisztj[ének] székhelye. Földje igen jó repce- és búzatermő úgyszintén rétje is. Ez Nógrád megyének egyike a legrendezettebb gazdaságai közül. Nevezetesen a juhtenyésztés igen szép eredménnyel dicsekedhetik. Brezkics puszta: Tosonca és Kálnó közt fekvő kis puszta, melynek földje sárgaagyagos, kötött, de azért meglehetős termő, rétje jó. Cseh-Brezó: Falu igen szép völgyben, Poltár és a zlatnói üveggyár közt fekszik, földje ugyan meglehetős jó talajú volna, de már jól fent fekvén a megyének északi oldalán és hegyek közt már csak rozsot termelhet. Rétje ellenben igen jó, melyet bőven öntöz a hegyek lefolyó kis patakja. A lakosok a vallásháború alatt bevándorlott csehek utódai, és feltűnően fenntartják nemzeti különösségeiket. De még hitvallásukban is fenntartják eredetiségüket, ágostai evangélikus hitvallásúak lévén, mai napig sem fogadták el az országunkban divatozó Szeberényi-féle énekkönyvet, hanem híven maradtak a Husz-féle Tranoscius ima- és énekkönyv mellett, innét is következhető, minthogy csehek levének ugyanezen községnek első alkotói, amiért is Cseh-Brezónak nevezte245