Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében - 1. Pogányvár - 2. Régi várak és azok romjai - d. Balassa-gyarmati járásban
Ozdin : vagy mint régenten íratott: Uzdin, az Ipoly völgyében, Bisztricska és Málnapatak közt, egy hegyen fekszik. Ezen várnak romjai alatt hasonnevű falu elterjed egy mély völgyben. A hajdani erődnek ma csupán alapfalai láthatók, hogy és mikor keletkezett, nem tudni, annyi bizonyos, hogy a vár tulajdonosai egyszersmind a mellette fekvő Turicska helységnek is urai voltak. János nevű egyike ezen birtokosoknak, 1282. évben cseh nyelven írt levele mai napig is ismeretes, melyben Turicskában lakozó Kat[alin] testvérének ezt írja, hogy ő maga hadaival Sajó [folyó] felé megyén tatárok ellen, és nővérének ajánlja, hogy nagyobb bátorság okáért távolléte alatt foglaljon helyet az ozdini várában, de vajon visszatért-e ezen János vitéz ám a hadifogságból, nem tudni. A csehek és később a törökök idejében mi történt légyen ezen várnál nem tudni, azt sem, mely időtájban romboltatott. d. Balassa-gyarmati járásban Bussa: Hasonnevű falu mellem erőd, inkább élőerőd lehetett, mintsem önálló vár, mert bizonyos: a divényi várparancsnok, Balassa Zsigmond ide, egy csapatrésze parancsnokának Tertsi Mihályt küldte, ki is ezen kis erődöt egész elszántsággal védte a törökök ellen. Midőn már éppen tarthatatlannak látta, általadta ugyan az erődöt, de bátor viselete végett még maga az ellenség vezére is megdicsérte. Ez történt 1552-ben. Bevétele után elpusztíttatott, és többé fel sem épült. Balassa-Gvarmat : Keletkezési idejét a balassa-gyarmati erődnek szintén nem tudni, de hogy legrégibb idők óta a Balassa család benne uralgott, és hogy e helyen Nógrád megye összes várai közt legtöbb árulások történtek, arról a történelemben több helyeken említés tétetik. Az árulásokat részint családi, részint pedig nemzetségek közti gyűlöletek okozták. Maga a vár fekvése, lapályon az Ipoly folyó mentében, és fentebbi, nevezetesen családi súrlódások okozzák, hogy itt valamely különös hőstett nem jegyeztetett, tehát nehezen is történt. Legnevezetesebb azon kalandos történet, mely 1648-ban a várnál történt: a nógrádi várból egy török születésű menyasszonyt Esztergomba rendeltetett a nógrádi török őrcsapatnak általkísérteni, ezt a gyarmati magyar őrsereg megtudván, egy rejtekhelyen bevárnák ezen menyasszonyi kíséretet, akkor azután közel érve nekirohantak és a menyasszonyt minden kincsével elfogva Balassa-Gyarmatra vitték. Mi történt annak utána a menyasszonnyal, homályban maradt, hanem a törökök bosszúra felingerelve, a nógrádi várparancsnok rendelése folytán, egy aga négyszáz török fegyveressel megjelent Balassa-Gyarmat előtt, ostrom alá vévé a várat, a balassa-gyarmatiak egyébiránt a palánkai őrséggel szövetkezve, Palánka és vidéke hős parancsnoka gróf Forgách Ádám által bátorítva, kirohanásokat intéztek, és ily kirohanás alkalmával az aga maga lelö221
