Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 7. Poltári agyagtelep

4'" már. Holott ez ennek előtte nagyon rendetlenül készíttetett, úgyhogy aki nagyobb mennyiséget igényelt, igen kellett nékie arra ügyelni, hogy lehetősb egyforma mértékeset szerezhessen, minthogy a gyártást magát nem egyetemlegesen, hanem mindenki saját tehetsége szerint eszközli. Súlya 1 000 darab ily rendes mértékre készített cserépnek 14,50 mázsát nyom. Egy kétfogatú szekér viszen Losoncra, 2 mérföld távolságira] 1 000 darab[ot] egyszerre. Ennek fuvarbére azonban idő és utak körülményei végett igen különböző, nevezetesen 2 Ft 40 kr-tól - 4 Ft-ig per mille. Ára jelenleg helyben ezerinek 5-6 Ft, múlt években azonban 12 Ft-ig is felrúgott. Minden poltári lakos született cserepes és legnagyobbrészt fazekas is. De az mégis különösen megjegyzendő, hogy a női nem, nevezetesen a hajadonok legjáratosabbak a cserépkészítésben, úgyannyira, hogy szép számmal vannak leányok, melyek naponta 1 400 darabot bírnak készíteni. Készíttetnek itt évenként mintegy 2 millió cserepet, egyszersmind ehhez szükséges görbe cserepeket is, girincekhez meg szegeshez valókat, továbbá megrendeltetés esetén fél szélességű, úgynevezett félcserepeket is. Eladásra pedig úgy megyén a girinccserép, hogy minden ezer rendes cseréphez 6 darab gömbölyű hozzászámíttatik. Egyébként pedig egyes gömbölyű 10 kr-ért szokott eladatni. A cserépkészítéssel egyébiránt nemcsak helyben, Poltáron, hanem, mint már fentebb említ [et] tem, a szomszéd falvakban is foglalatoskodnak. Megrendeltetések Poltáron a helység jegyzőinél igen csekély provisio mellett eszközölhetők.

169 Közönséges fazekasmunkát mindenneműt készítenek ugyan, de főképp csupán olyat, mint aminő a vidéken és az Alföldön, hová maguk a helység lakosai elviszik igen messze földre, divatosak. Az edények égetés után veresek maradnak. Mázot (Glasur) a helybeli kereskedőtől szedik, ki áztat Besztercebányáról hozatja. A község birtokát képező bánya, mely a helységtől kissé távolabb és nehezebben hozzáférhető, fekszik ez Nógrád megye határszélén, nevezetesen Pongyelok nevű Gömör megyei helység határa mellett, mégis Poltártól keletnek a jókora hegyen túl.

170 Annak tehát jelenlegi állapota, még nagyon primitív rendezésben részesül. De felnyitása óta, mely tavasszal, 1873. évben történt, és azon agyaggal tett kísérletek azt tanúsították, hogy ez nemcsak, hogy cserép- és edények készítéséhez felette alkalmatos, hanem üveghutákba is olvasztóedények készítéséhez szintén igen jól használható. 169 Provisio: kereskedelemben is használatos kifejezés, jelentése jutalék. 170 Pongyelok kisközség a Szuha-patak völgyében, lakosai cserépégetéssel és fazekassággal foglalkoznak. Cserépedénygyártásra alkalmas fehéragyag található határában. Gömör-Kishont vármegye. 80. p., 256. p. 192