Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 7. Poltári agyagtelep

g. Balassa-hutai üveggyár Ezen gyár hasonnevű helység területén fekszik, s rég időktől fogva tulajdonosa gróf Kálnoky. Az üveggyár folytonosan bérben volt, utolsó bérlője Brittera volt. Az egész birtokot 1873-ban Luczenbacher Pál vette, a gyári szerződést is felbontotta és a gyárat Luczenbacher előbb maga kezeltette, később azonban az üveggyártást tökéletesen és végképpen beszüntette. Jelenleg tehát ezen üveggyár hideg.

165 7. Poltári agyagtelep (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XI. vándorgyűlésének évkönyv [éből]

166

) Ez egyike Nógrád megye kiváló telepe[inek], mely a blanskoi és müdlitzi morvaországi agyaggal majdnem párhuzamba vonható, sőt számos szükségletekre majdnem azokat felülmúlja. Ezen agyagtelep, mely a község lakosainak, úgymint különben közel fekvő Zelene, Berzence és Sós-Lehota községek lakosainak a legnagyobb keresetet nyújta; alkalmas ez cserép, zsindely és fazék meg más edények készítéséhez, és innét szedik Magyarország sok üveghutái szükségleteiket.

167 Tagosítás folytán esett ez ily agyagtelepből a községnek szintén, mint a földesuraságnak. Jelenleg báró Baráttá Alajosé.

168 A cserép, mely helyben készíttetik, a jelenlegi körjegyző buzgóságának köszönhető, aki Poltáron lakik, ő eszközölte, hogy most már a cserepet mindenki egy mintára készíti, melynek hossza 12", szélessége 5" és vastagsága 165 A Zólyom megyei Viglás-Hutából betelepült szlovák üvegesek építették fel BalassaHutát, Balassa Sándor földesúr engedélyével, 1809-ben. Az 1850-es megyei jövedelmi adóösszeírás szerint a gyárat Gossler Ferenc vezette. A gyár 1875-ben fejezte be működését. Szvircsek, 1977. 62. p.; Szvircsek, 1982. 69. p. 166 Kubinyi Ferenc 1865. augusztus 29-én tartott előadást a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XI. nagygyűlésén az uhorszkai agyagról. - Uhorszka Poltár közelében fekvő település. Napi közlöny a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XI. nagygyűléséről. 2. sz. 1865. augusztus 29. 9. p. 167 A híres poltári agyagról már Mocsáry Antal is írt, megemlítve egy olyan agyagfajtát is, ami Poltár határában egy hegytetőn lelhető, s amelyet „saponariának" neveztek és alkalmas volt a malomkerekek tengelyeinek bezsírozására. Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. I. köt. Pest, 1820. 191. p. (Továbbiakban Mocsáry, évszám. Kötetszám.) 168 Baratta Alajos (1829-1910) poltári birtokos és gyáros. Édesapja, Baráttá Károly (18011880) 1873-ban nyert bárói rangot és az ő nevéhez fűződik Poltár és Sós-Lehota megszerzése. Nógrád vármegye, 1911. 589. p. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I. köt. h. n., 1990. Natura Kiadó. 105. p. 191