Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 6. Üveggyárak - b. Zlatnói üveggyár

Arsenikumot Barta József prágai kereskedőtől szerzik, melynek mázsája 12 Ft-ba kerül. Kell belőle évenként vagy 20 mázsa.

158 Az üvegtöredéket szerzi részint Budapestről, részint pedig Bécsből, melyből cirka 100 mázsát felhasznál. Kerül pedig mázsája 4 Ft 50 kr - 4 Ft 60 kr-ba. A meszet szintén Gömör megyei feketepataki hegyekből szedi, melynek mázsája 2 Ft. Van a gyárnak tulajdon fazekasa, rendes havi fizetéssel ellátva, aki a szükséges olvasztóedényeket készíti. Készíttetnek pedig ezek egy agyagkeverékből, mely blanskoi és müdlitzi morvaországi, továbbá a közelében fekvő poltári agyagból áll. Azok tökéletes készítésére természetesen a legnagyobb figyelem fordíttatik. A gyárnak magának van műfestésze, mely nemcsak a közönséges, hanem egyszersmind a legfinomabb festményeket készíti. Ezt azután darab után fizetik. Faszükségletét részint saját erdejéből, mégis legnagyobbrészt a Szent-Iványi család rónyai uradalma erdeiből szedi. A fát ugyanazon áron veszi, mint a Katalin-völgyi gyár, és tartja ezen vételárt szerződésileg egészen e jelen század végéig. A köszörűkövek közül a poroszt, a sziléziait meg a hannoverit használja, és ugyanott, meg szintén azon áron veszi, mint a Katalin-völgyi gyár. Az ölfaraktár az olvasztóháztól mintegy 60 öl távolságban fekszik, ahol úgy, mint más üveggyáraknál, napszámosok, vagy pedig bérelt évi munkások hasítják, kik évenként ott szokták keresetüket lelni. Kerül a hasítás 50 kr-ba köbölenként, de a raktárból a gyárba magába vitetik a fa egy úgynevezett „Lopresti"-féle keskeny vonalú vaspályán oly könnyűséggel, hogy egy 14 éves fiú 1/32 részét egy köbölnek legnagyobb könnyebbséggel behajtja a gyárba. Készíttet ezen gyárban a legkisebb gyógyszerüvegektől fogva, a legkitűnőbb óriási metszett példányokig, nemkülönben ablaktáblák, rendes mértékűek úgy, mint rendeltetés esetében a legnagyobb mértékben is. Szóval el lehet mondani, hogy a zlatnói üveggyár hazánk üveggyárai [közül] az egyik legtökéletesebb, és az országnak valóban díszére válik. Részesíttetett is már több bel- és külföldi kiállításokban kitüntetésekkel, nevezetesen: A kiállítás éve A kiállítás neve Kitüntetés fokozata 1843 buda-pesti iparkiállítás ezüst 1846 buda-pesti iparkiállítás arany 1862 párizsi világtárlat bronz 1872 kecskeméti iparkiállítás arany 1873 bécsi világtárlat dicsérő oklevél 158 Arsenikum az arzén másik elnevezése. Pallas nagy lexikona, 1893. II. köt. 147-148. p. 187