Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 5. A losonci nikkelgyár

ahány % ezen, annyival fizetődik az egész mennyiség. És mint már említem, 20% körül szokott az ércmennyiség lenni a köb [ölenként]. A fentebbi gyártulajdonoson kívül szokták mások is ezen érctartalmú kö­vet vásárolni, nevezetesen szokott három angol Semál (?) nagyobb vásárlá­sokat gyakorolni, továbbá Süchische Blumfarben urak Pfannerstielből, to­vábbá az Iselohn vesztfáliai nikkelgyár és Victoria Hütter Poroszországban. Mert elismert dolognak mondható, hogy a dobsinai nikkel a legjobb vala­mennyi európai kontinensen lévő más gyarmatainak produktumai közt. A losonci gyár konkurencia kedvéért hozatott svéd és norvég hegyekből származó követ, minthogy az azonban először is igen csekély érctartalmú, alig 2%, továbbá sok kénnel töltve előégetést igényel, így tehát nemigen ke­resett cikk. Dobsina az, [amely] Magyárország[on] ekkoráig egyedül nikkel­érc tartalmú követ tartalmaz, lehet, hogy későbbi időben, nevezetesen Er­délyben több ilyen találtatni fog. A kivitele ezen cikknek Magyarországból szabad, s mi a belföldi gyárok­nak felette nehezíti működés[é]t. De nehezíti továbbá azon körülmény is ezen gyártás [t], hogy ámbár a fuvarbér ezen kőért Dobsinától Losoncig 80 kr fizettetik, de az utak bizonyos időtagokban oly feneketlenek, hogy min­den szállítás lehetetlenné válik. Nehezíti még azon kellemetlen körülmény is Losoncon az olvasztást, hogy a tüzelőfa évről évre vidéken kevesbül, és ennek okáért drágul. A kőszén pedig, mely közel fekvő salgó-tarjáni bá­nyákból szereztetik, és amely a vidéken még a legnagyobb, nem ad elegen­dő hathatós, intenzív tüzet, aminő az olvasztáshoz okvetlen igényeltetik. Ily körülmények közt Schöller már azon gondoskodik, hogyha a berndor­fi gyár nagyobb mennyiségű ércet igényelne, mihez, mint hallani, ezen kö­rülmény hozzájárul, hogy ugyan Schöller úr alkuba állna a porosz kor­mánnyal nagyobb mennyiségű váltópénz készítése végett, az egész losonci gyár légszesztüzelésre alkalmaztatnék. Melynek azon felül, hogy a gyár lo­sonci maradása biztosítva lenne, még a város részére is azon kellemes hely­zet beállana, hogy igen olcsó pénzért légszeszvilágítást nyerhetne. Jelenleg küld a losonci gyár a berndorfi anyagyárnak évenként 400-450 mázsa nikkelércet. Ezen nikkelgyár jelenleg még egyedüli az egész biroda­lomban, és már azért is egyedüli de főképp azért, hogy a kő ott oly bő érc­tartalmú, felette nevezetes. A már érintett igazgatón és egy számvivőn fölül, naponta 28 erős izmos férfi és 4 asszony talál foglalkozást. Napszámuk szabad lakáson kívül körül­belül 1 Ft-ra rúg naponta. Van a gyárban egy gőzgép, mely 4 oxidmalmot és 2 zúzógépet hajt. Tüzelőül használtatik kemény ölfa, tölgy- és cser [fa], még keverve gyer­tyánfa is, továbbá a salgó-tarjáni kőszén, mely elébb koksznak készíttetik. Tüzelőfa könnyebb szerzése okáért vett ugyan a tulajdonos úgynevezett egy pusztai birtokot is Nógrád megyében: Gyertyános puszt[át], de biz ott is a 179

Next

/
Thumbnails
Contents