Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 6. Üveggyárak - a. Katalin-völgyi, Szinóbánya mellett
vágható fa fogytán vagyon. Sárgaagyagot és tűzellenes téglát szerez a gyár a közel fekvő Gömör megyei Zsaluzsányi-mederből, fizeti téglának mázsáját, helybe Zsaluzsányba, 1 osztrák értékű Ft-ot. 141 6. Üveggyárak a. Katalin-völgyi, Szinóbánya mellett E gyárnak képezi fekvő birtokát a lónyabányai határban a mintegy 300 katasztrális hold, melyekből rét[jei] és földjei bérbe vannak adva, egyedül az erdőt visszatartotta a gyár saját felhasználására. A gyár alapítását 1842. évre teszik; és a Kuchinka testvérek által alakíttatott. 10 év múlva, tehát cirka 1852[-ben] az alapító megcserélvén azon gyárt a közel fekvő massai vasolvasztóért, úgy jutott ezen gyár Kossuch [János] birtokába, melynek özvegye még most is ugyanott, ékesen felépített, csinos kerttel ellátott, úri lakban tartózkodik. 142 Bírják jelenleg a gyárat Kossuch János örökösei, megtartván a cég nevét és Kossuch János örökösei név alatt, azonban mégis öt osztalékba. Gyári munkások és tisztviselők számára elegendő és tágas lakásokkal el vagyon e gyarmat látva. A gyári épületek közül az első és legtágasabb az olvasztóterem, melyben négy kemence létezik. Három ezek közt folytonosan tüzeltetik, a negyedik tartalékban áll. Minden egyes kemence hét olvasztófazékra vagyon építve, ezek közül mindegyik a külön üveggyártásra vagyon berendezve, nevezetesen az első: köszörű alá, a második: közönséges fehér, a harmadik pedig zöldüveg gyártására. Táblaüveget itt nem készíttetnek. A fűtés általában hasábfával történik, mely hasábfa egyébiránt előre, egy ugyancsak e célra készített szárítóban száríttatik, hogy azután az üvegolvasztó kemencékbe annyival jobban és lánggal éghessen. Az üvegfúvás huszonegy egyén által teljesíttetik, mindezen ilyen fúvónak három segédmunkása vagyon, melyek közül az egyik szokásosan egy 5, leg141 Gömör-Kishont megyében a vasipar mellett az agyagipar volt a másik jelentős iparág. A megye területén számos helyen található volt a fehéragyag. Zsaluzsány, Pongyelok és Susány községek határában kályhakészítésre, gyári béléstéglák és olvasztócsuprok előállítására igen alkalmas fehéragyag is volt. Gömör-Kishont vármegye. 256. p. 142 Szinóbányától északnyugatra a Sztreborna-hegy felé elnyúló völgyben fekszik a katalinhutai üveggyár. Az üveggyárat Kuchinka Ferenc, Kuchinka Lipót és Kuchinka István alapította, a báró Orczy családtól megvásárolt területen. Az alapítás pontos idejéről megoszlanak a vélemények: Kubinyi Ágoston szerint 1840-ben, Fényes Elek szerint 1841-ben alapították. Ezt a gyárat cserélték el 1849-ben Kossuch János szinóbányai vaskohója ellenében. Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. 1982. VIII. köt. 81-82. p. (Továbbiakban Szvircsek, 1982.) 180