Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

A. Bevezetés - 1. Az 1869. évi népszámlálás

A magyarországi népszámlálás, főleg abból a célból, hogy a Monarchia mindkét felében megegyező időben folyjék le, az osztrák népszámláláshoz hasonlóan 1869 végére tolódott.

29 Az 1869. évi III. te. rendelte el az adatfelvételt s a népszámlálás eszmei időpontjává 1869. december 31-ét tette meg.

30 A népszámlálást 1870. január 3-án indították meg, mellyel egy időben a lakhelyeket és a „hasznos háziállatokat" is fel kellett venni.

31 A statisztikai szakosztály az adatfelvétel pontos megvalósításához kiküldte a „Szabályos utasítás az 1869. évi III. te. által elrendelt népszámlálás végrehajtására nézve" című iratot a helyi közigazgatási szervek számára, ehhez mellékelték a népszámláláshoz szükséges nyomtatványokat is.

32 A népszámlálást a statisztikai szakosztály irányította és koordinálta. A helyi végrehajtók a népszámlálási bizottságok voltak; minden községnek kötelességévé tették munkájuk erkölcsi és anyagi támogatását. A népszámláló bizottság, miután megkapta a helyi közigazgatási szervektől a szükséges nyomtatványokat, szétosztotta azokat a számlálócsoportok és azon belül működő számlálóbiztosok között. A számlálóbiztosokat a népszámláló bizottság nevezte ki, általában honvédtisztek, lelkészek, tanítók, kántorok, gazdatisztek, középbirtokosok, ügyvédek, kereskedők és kisebb községek jegyzői közül.

33 A Nógrád megyei népszámláló bizottság elnöke Ottlik Ákos, majd Balogh Antal volt, a bizottság állt 4 elnökből, 12 tagból és 356 számlálócsoportból. Egy bizottsági tagra esett 29,66 számlálócsoport és 6,32 négyszögmér29 Dr. Thirring Gusztáv: Az 1869. évi népszámlálás. In: Az 1869-1980. évi népszámlálások története és jellemzői. I. köt. 1869-1910. Bp., 1983. Központi Statisztikai Hivatal. 56. p. (Továbbiakban Thirring, 1983.) 30 A népszámlálás időpontjának megjelölése esetén változó volt a gyakorlat, több esetben az „1870. évi népszámlálás", „1869/1870. évi népszámlálás" kifejezést is használták. Az eszmei időpont fogalma először 1857-ben jelent meg: a népszámlálásról intézkedő császári rendelet alapján október 31-i állapot szerint kellett az összeírást végrehajtani. 31 1869. évi III. te. a népszámlálásról. In: Magyar Törvénytár. 1869-1871. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1896. Franklin Társulat. (Továbbiakban Magyar Törvénytár.) 32 A nyomtatványok a következők voltak: bejelentési ív a népesség és háziállatok számlálására, házi gyűjtőlajstrom a felvételi és bejelentési ívek számára, községi gyűjtőlajstrom a felvételi és bejelentési ívek számára, községi áttekintés a jelen lévő népesség számbavételére, községi áttekintés a hivatás és foglalkozás számbavételére, községi áttekintés katonai egyének számbavételére, községi áttekintés jelen lévő külföldiek és távol levő helybeliek számbavételére, községi áttekintés köz- és magánépületek számbavételére. A nyomtatványok helyes kitöltéséhez „Oktatás"-t is mellékeltek. Szabályos utasítás az 1869. évi III. te. által elrendelt népszámlálás végrehajtására nézve. In: Hivatalos Statistikai Közlemények. II. évf. 1869. II. füz. 148-201. p. 33 Thirring, 1983.12. p. 17