Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

A. Bevezetés - 2. „Nógrád megye monographiája”

föld és 15 175 lélek, Egy számlálócsoportra jutott 0,21 négyszögmérföld és 512 lélek.

34 A helyszíni összeírás felülvizsgálatát a népszámlálási bizottságok végezték, szúrópróbaszerűen, azonban nemcsak ez volt a feladatuk, hiszen még az adatok községek és városok szerinti feldolgozását, továbbá a járási és megyei összesítéseket is el kellett végezniük.

35 A statisztikai szakosztály folyamatosan ellenőrizte a beérkező összesítéseket. A népszámlálás adatait végül figyelemreméltó gyorsasággal „A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt" címmel adták ki 1871-ben.

36 2. „Nógrád megye monographiája" Az eredeti autográf munka 571 oldalból áll. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában lelhető kézirat nem teljes, a mezőgazdasági rész torzó maradt. A kézirat 32 fejezetből áll, egységes betűtípus jellemző rá, kivételt képez azonban két fejezet. Az egyik „A megye viránya" című fejezet, amely egyes szám első személyben íródott, más betűtípussal. Kunszt János losonci botanikus neve lett utólag beszúrva, így feltételezhető, hogy azt a fejezetet ő írta, vagy az ő adatait használta fel a szerző. A másik a megye állatvilágát leíró rész. A kéziratban több kéztől javítás, betoldás figyelhető meg, más-más színekkel (fekete, kék, piros). Az oldalszámozás nem folyamatos, vannak olyan fejezetek, amelyek nincsenek oldalszámozva, de tartalmukat illetően szervesen illeszkednek a többi részhez.

37 A szerző kezdetnek átfogó jelleggel ismerteti a megyét, táblázatokban elemezve időjárási viszonyait, növényzetét, állatvilágát, hegy- és vízrajzát. A megye hegyrajzi és geológiai jellemzőinek bemutatásakor Shvoy Miklós Hunfalvy János A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című művére, azt többször szó szerint idézve, támaszkodott. A megye területe 758 800 katasztrális hold volt, ebből a szántóföldek tették ki a legnagyobb részt: a 288 243 katasztrális holdat. A rétek 82 761, az erdők 237 205, a szőlők 15 222, a legelők 78 051, a belsőségek 11 597, a halasta34 Az 1869,-diki népszámlálás előmunkálatai. In: Hivatalos Statistikai Közlemények. II. évf. 1869. V. füz. 17-21. p., 45. p. 35 Thirring, 1983.13. p. 36 A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Pest, 1871. 37 Oldalszámozott fejezetek csak a következők voltak: A megye általános leírása, Meteorológiai észleletek, Megye viránya, A folyók, A megye szervezete, Tanügy, Megye pénz- és hitelintézetei, Megye iparintézetei, Régi várak, Sziráki járás, Füleki járás, Losonci járás. 18