Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 2. Posztógyárak - a. Losonci posztógyár

S., Kovács S., Gábor G., Geduly B., és Schenk Mór. Ezen tizenegy új birtokos a vétel után a gyár [a] t kellő összeggel és hasznos berendezéssel ellátták, egyszersmind a gyárnak bejegyzett cégét is képezi, melynek élén Grim S. mint elnök, Schwarz és Geduly urak [mint] egylet tagjai szerepelnek. Gyárvezetőül pedig Schulze Gusztáv, mint e tekintetben igen tapintatos egyén, választatott. A gyár épületei közel a losonci pályaudvarhoz (cirka 500 öl) és azon Gömör megyébe vezető országút mellett fekszenek, vízzel bőven el van látva. A fekvése igen kellemes, foglal 36 000 o öl térséget, mely térségen emeletes és földszinti gyárépületek, és igen célszerűen felállított tisztviselő-, mesterés munkások lakásai vannak. A gyár maga egészen jó minőségű anyagokból épült, és léteznek benne mind a gyártáshoz szükséges helyiségek, úgymint gyapjúmosó, festő-, fonó- és szövőtermek. Kiváltképp nevezetes az 50 öl hosszú és 18 öl széles fonó- és szövőterem (Cheksaal), mely angol minta szerint üvegfedezettel van ellátva. A festőházban vagyon a többi kisebb edényeken kívül két nagy kékítő kazán (Blau Küppe) amelyben kék posztószövetek úgy mint még a fonatlan gyapjú is festhető. A gyapjúmosási gép a legújabb minta szerint készült, és valóban remekül működik. Úgyszintén a nedves mángorló (Snerlke), továbbá a finomító (Appretui) nem hagy kívánni valót. A festőházban a fent említett két nagy kazánon (Küppe) kívül van még nyolc veresréz- és egy cinkkazán is, melyek különféle festékek készítéséhez szükségesek. Az egész gyári gépezeteket egy 60 lóerő alá- és felható gőzgép (Farioth mintája) hozza mozgásba. Az egész gyárba gőzfűtés és -világítás (Astral) létezik, mely utóbbi 300 lánggal ég. A két gyapjúmosógép szomszédságában létezik a gőzszárító. Minden, a gyártáshoz szükséges gépezet, úgymint tíz gerebenyező, öt selfactor, két finomabb fonógép (Mulegenic), ötvenhat különféle szövőszék, öt mosó, öt nyíró és hat vízmángorló (Walke), három simító a gőzgép által hozatik mozgásba. Vagyon továbbá még huszonhat kézi szövőszék, amelyeken legnagyobbrészt női ruhákhoz való szövetek és kendők (Glaid) készíttetnek. A posztók és gyártmányok összerakása, sajtolása a raktár közelében és részint ugyanannak helyiségeiben történik. A segédmunkások személyzete legnagyobbrészt közel fekvő falusi lakosok, magyar és tót ajkúak. Létszáma ezeknek általában 300 [-ra] tehető, melyek közül 2/3 része nő. Ezek gyapjúosztályozáshoz, fonás[nál] és szövésnél legnagyobbrészt alkalmaztatnak. Ezen szolgaszemélyzet, mely különben a földművelő osztályból való, a kellő munkálati gyakorlatot egyedül a gyárban nyerek. Az igazgatóság és a gyárfelügyelő nem kímélvén sem fáradságot, sem pedig időt és költséget, hogy e tekintetben céljukat elérjék, és szépen lett fáradságuk jutalmazva, minthogy nem szorulván drága, külföldi 166