Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 1. A losonci gőzmalom

Mely utóbbi szám a megye lakosságának csak 3,52%-a s amelyből az önálló vállalkozókra 1,57% esik. Foglalkozás %-ban Fém-, kő- és faipar 25,59 Bőr- és papíripar 24,61 Építészeti ipar 19,38 Szövőipar 13,67 Vegyészeti ipar 8,96 A többi 7,79% az iparosok közül a nem közvetlenül termelők százalékát teszi. XII. Iparintézetek és gyárak 1. A losonci gőzmalom A losonci gőzmalom egy részvénytársulat alapján, 1870 októberében keletkezett. Vagyona 300 darab 1 000 Ft-os részvény. A részvényekből csupán 200 bocsáttatott ki, a visszatartott 100 darab pedig szükség esetében, de csak a közgyűlés határozata folytán kibocsátható. Ha egyébiránt az üzlet nagyobbodása és következőképp az alaptőke emelése szükségeltetnék, hatalmában állna a közgyűlésnek még ezen 300 darab részvényt is szaporítani. A gőzmalom maga: Felső-magyarországi József Gőzmalom cége alatt már 1870 előtt is létezett, de a jelenlegi részvénytársulat által, nyilvános árverés útján megvásároltatván, most mint ilyen folytarja működését. A malomépület maga ugyan húsz garat állítására vagyon építve, de minekutána átvételénél csup[án] nyolc kő forgott, 1871-ben két kővel szaporíttatott és a szükséges gépezettel azonnal vásárlás után lett ellátva.

127 A vasúti állomáshoz közel fekvő négy és fél emeletes épületben vagyon egy vízszintesen] felállított fel- és lenyomatú (hoch und niederdruck) gőzgép Wolff mintája szerint. Ez készült a zürichi Escher Wyss [néven] ismeretes gyárukba, 120 lóerejű előmelegítővel ellátott 2 Cornvall-féle kazánnal. Kilenc garaton pereg valóságos francia Laffert-féle malomkő, a tizedik jármű pedig koptatóra vagyon berendezve. A tiszta búzaszemek tisztításához vagyon két héjazó (Schälmotinen) Henkel mintája szerint Moesus melletti Frankfurtban készítve. Konkoly- és len127 Garat (garad): A magyar nyelvbe a molnármesterség kifejezéseként került át. Jelentése: a malom tölcsérszerű része, amelybe a megőrlendő gabonát öntik. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 1967.

1. köt. 1029. p. 163