Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 1. A losonci gőzmalom
csetisztító pedig (Trices) Dij ónból, ahhoz tartozó hengerrel és szelelővel együtt hozatott. Darakészítés[hez] és tisztításhoz a legújabb Wörner J. és Haggenmacher mintája szerint készültek és felállíttattak a gépezetek. A többi malomkészülékek, úgymint henger, szelelő és a többi eszközök mind az újabb kívánalmaknak megfelelők. Az egész malomgépezet összeállítása az Escher Wyss és társai híres zürichi gépészek művei. Őrölhet egy garat naponta 70 vámmázsa gabonát és így évenként 200/m[éter] vámmázsa gabona feldolgozható. 24 óra lefolyása alatt igényel az egész járat 75 munkást, melyeknek naponkénti díjazásuk egy Ft-on fölül nem esik. Kőszénszükségletét veszi a malom a közel lévő salgó-tarjáni bányából, honnét mázsája gyárig szállítva ... osztrák értékű kr-ba kerül. Gabonaszükségletét fedi ugyan a megyei, mint nemkülönben szomszéd Heves és Borsod megyékből legnagyobbrészt. Őrleménye [it], úgymint liszt, dara és korpa, Magyarország északkeleti megyéibe legnagyobbrészt elárusítja. Azonban Pest, Pozsony, Bécs és számosb morvái meg sziléziai városba is árusíttatik ezen malomnak őrleménye. Részvényei jelen szorult pénzviszonyokban állanak. Cége: „Losonci Gőzmalom Társulat". Az alapszabályok jóváhagyási napjától kezdve harminc évre terjedő időre határoztattak. Jóváhagyatott pedig 1870. október 25-én. Alapítók: gróf Forgách Antal, Kuchinka Ferenc és Kuchinka István. 128 A választmány tíz tagból áll, melyek közül hét tag közgyűlés által három évre választatik, három pedig a fentebb említett három alapító. Vezérigazgató jelenleg Grimm Lajos úr, kinek buzgalma és általában elismert tevékenysége [révén] e vállalat szép lendületét köszönheti. 1873. december 31-i mérleg (Ft-ban): Általános forgalom (bruttó) 4 500 000 Bruttó jövedelem 180 000 Tiszta nyeremény 70 000 Osztalék 350 128 Forgách Antal gróf (1819-1885), császári királyi kamarás. 1861-1864 között Magyarország kancellárja, 1867 után országgyűlési képviselő. 1872-ben, 1875-ben, 1878-ban és 1881-ben is volt országgyűlési képviselő. Nógrád vármegye, 1911. 554. p., 558. p., 596. p. Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. IV. köt. Pest, 1858. 211. p. (Továbbiakban Magyarország családai, évszám. Kötetszám.) - Kuchinka (Kuhinka) István 1873-ban meghalt gömöri birtokos, üveggyáros és országgyűlési képviselő. Kuchinka Ferenc 1870-ben meghalt szinóbányai nagybirtokos, kohótulajdonos és országgyűlési képviselő. Nógrád vármegye, 1911. 606. p. 164