Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - IX. Tanügy
IX. Tanügy 107 A tanügyet illetőleg egész Nógrád megye területén csupán egy négyosztályú, úgynevezett algimnázium vagyon, mely 1870-ben keletkezett. 108 Hogy egyébiránt a losonci tanintézetekről egész 1870-ig némi felvilágosítással szolgálhassak, jónak tartottam ugyan a fentebbi gimnáziumnak első, 1870/1871. évi értesítő[jé]ből, mely dr. Lengyel Dániel igazgató úr által szerkeszttetett, a következőket elősorolni: A múltnak emlékezete okáért Losoncnak a legújabb időkig fennállt és részben még ma is fennálló tanintézeteiről, miután hitfelekezetiek voltak, a következendők említendők: 1. Ami a római katolikus egyházat illeti, ez, miután Losonc első keresztény lakosai mind római katolikusak voltak, a legrégibb templomot híveinek 1128-ban Losonczi Lambert, Magyarország nádora építtette, de ezt, mely a mai református templom helyén állt és eleinte csak kisebbszerű, gótikus ízlésű kápolna lévén, a Magyarországra Zizka vezetése alatt beütött husziták foglalták el, s Giskra vezérük ide[jé]ben átalakították és nagyobbíttatták. A husziták legyőzetés[e] után, újból katolikusokévá vált, ezek bírták 1590-ig, amikor helvét hitvallásúak vették igénybe. A reformáció által megingatott losonci katolikus egyház 1755-ben újból alakult, s királyi parancsra Pernyeszi József személyében plébánost is nyert. 1775-ben pedig a rozsnyói 107 Az Eötvös József (1813-1871) vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére megalkotott 1868. évi XXXVIII. te. a meglévő felekezeti iskolákat meghagyva építette fel a népiskolák rendszerét. Községi iskolák létesítését ott rendelte el, ahol nem működtek egyházi népiskolák. Bevezette az általános iskolakötelezettséget 12 éves korig. Létrehozta a hatosztályos elemi népiskolát a már meglévő három-, négy- és ötosztályos kisiskolák fejlesztésével. A hatosztályos elemi népiskola után a 12. életévüket betöltött gyermekeknek ismétlő iskolába kellett járni. Létrehozták a felsőbb népiskolát, amely a hatosztályos elemi népiskolára épült, ezt 5000 lakosnál nagyobb lélekszámú helységekben kellett felállítani. A nagyobb községek, ha anyagi erejük megengedte, polgári iskolát létesítettek. A polgári iskolába a népiskola első négy osztályát elvégzett, 10 éves gyerekek nyerhettek felvételt. A polgári iskolában a fiúk hat-, a lányok négyéves képzésben részesültek. Pukánszky Béla - Németh András: Neveléstörténet. Bp., 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó. 416-419. p. (Továbbiakban Pukánszky-Németh, 1998.) - Leo Thun (1811-1888), a bécsi kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere 1849. október 9-én írta alá a magyarországi tanügy további sorsáról intézkedő rendelkezését. Ezt követően, 1883-as rendelkezés alapján a korábbi hatosztályos gimnáziumból és az akadémiák bölcseleti évfolyamaiból létrehozta a nyolcosztályos gimnáziumot, és bevezette a hatosztályos reáliskolát. Mészáros István: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája. 996-1996. Bp., 1996. Nemzeti Tankönyvkiadó. 46. p. 108 A megye oktatástörténetét részletesebben, településekre lebontva tárgyalja dr. Pacséri Károly Nógrádvármegye népoktatásának története című munkája, mely Balassagyarmaton, 1900-ban jelent meg. (Továbbiakban Nógrádvármegye népoktatásának története, 1900.) 125
