Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - IX. Tanügy

püspökség alá rendeltetett. Az ekként megújult egyház egykori temploma visszafoglalására kísérletet is tett, de miután ebben nem boldogult, egy új templom építéséhez kezdett, és azt 1783-ban szerencsésen be is végezte. Iskoláiról csak 1784 óta tudni valamint, mely évben tudniillik, canonica visitatio tartván Simrák György tanítóról tétetik említés.

109 Paplak és iskola 1792-ben épültek, melyekhez telket Balassa- és Zichy családok ajándékoztak. Elemi iskolájuknak, mely jelenben is fennáll, 1847-ben már 3 osztálya volt 110 tanonccal, mely utóbbiak száma 1872-ben 194[-re] emelkedett. 2. A helvét hitvallásúak egyháza nyomban a reformáció után veszi kezdetét, és az első lelkészi hivatal papjával, Koródi Mártonnal 1550 körül állíttatott fel, amikor az iskola is jött létre. Templomra lévén szükségük, 1590-ben, midőn 3000 losonci lakos tért a helvét hitre, a katolikusokét foglalták el s azt ma is bírják. Nemsoká ezután, Losonc felgyújtatván s leégvén, a református templom és az iskola is elpusztult. De 1609[-ben] ismét felépült, amikorra az iskola is újból alakult. 1622-ben Bocskai [István] hada által feldúl [atott] Losonc, azzal a református iskola is szenvedett.

110 Ezt is átélve 1666-ban már gimnázium lehetett, amidőn tudniillik igazgatótanácsról említés tétetik. Hogy a losonci reformált iskola annyi vész után sem enyészett el, az nagyrészben a helvét hitű város mindig lelkes és művelt lakói pártfogásának köszönhető. És erre a magyar kormánynak is fő figyelmét oda kellene terjeszteni már annyiból is, minthogy Losonc e tekintetben úgy áll, mint egy élőerőd az ország belseje felé terjedő úgynevezett pánszlávizmus ellen! Ezen iskolában 1700 elején már bölcsészetet és hittant adott elő két tanár, az alsóbb osztályokban pedig, ideértve az elemieket is, ugyanakkor öt tanár működött. Az egyház régibb anyakönyvei elégvén, 1717-ben újakat kezdtek szerkeszteni. Az iskola könyvtára 1762-ben épült Kármán József igazgatása alatt, 1768-ban pedig az emeleten levő tantermek épültek.

111 Az ekként gya109 Canonica visitatio: magyarul kánoni látogatás. A megyéspüspök egyik fő kötelezettsége volt, egyházmegyéjét évente részben vagy egészben kellett meglátogatnia. Az egyházlátogatásról részletes jegyzőkönyvet vettek fel. Magyar katolikus lexikon. Szerk.: Viczián János. VI. köt. Bp., 2001. Szent István Társulat. 128-129. p. (Továbbiakban Magyar katolikus lexikon, évszám. Kötetszám.) Az esztergomi főegyházmegye. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Összeáll: Hegedűs András - Tóth Krisztina. Esztergom, 2000. Prímási levéltár. 19-23. p. 110 Bethlen Gábor (1613-1629) erdélyi fejedelem dúlatta fel Losoncot. Nógrád megye története. I. köt. 168. p. 111 Kármán József (1738-1795) Losoncon született, tanulmányait Losoncon, Körmöcbányán, Pozsonyban és Debrecenben végezte. 1762-tól Losoncon tanár, majd 1763-tól ugyanott lelkész. 1789-ben a drégelypalánki egyházmegye esperese, 1790-tól a dunántúli református egyházkerület főjegyzője, majd 1794-től püspöke. Apja volt a hasonló nevű híres írónak. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. 295. p. (Továbbiakban Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, 1977.) 126