Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

A. Bevezetés

tisztikai szolgálat hiányában keletkezett űrt kívánta betölteni a Magyar Tudományos Akadémia 1860-ban megalakult Statisztikai Bizottsága. A bizottság létrejötte Csengery Antal akadémikus nevéhez fűződik, aki vallotta, hogy „a hazai statisztika megteremtése éppen úgy nem várható idegen kezektől, mint ahogy a magyar történettudományt is csak hazai tudósok művelhetik".

12 Az Akadémia egy osztrák kormányzattól független statisztikai intézményt kívánt megszervezni, mely Toldy Ferenc akadémiai titoknok szerint „úgy szolgálja az ország érdekét és a tudományt, hogy az osztrák államapparátust megkerülve, közvetlenül a magyar közigazgatási és egyházi szerveket, civil szerveződéseket és egyes szakembereket keres meg statisztikai adatgyűjtés céljából, hogy valós képet kapjon az országról" P A Statisztikai Bizottság három év elteltével úgy látta, hogy egyedül célját el nem érheti, ezért a Magyar Királyi Helytartótanácshoz készített felterjesztésében a Magyar Királyi Helytartótanácson belül működő, országos statisztikai hivatal felállítását kérte. A felterjesztésre a Magyar Királyi Helytartótanács bizottságot nevezett ki, de a tanácskozások semmilyen eredményre nem vezettek. A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága az adatokat a Statisztikai Közleményekben tette közzé, amelyet Hunfalvy János szerkesztett. A Statisztikai Közlemények 1864-ig, 6 kötetben jelentek meg, majd 1869-től Keleti Károly szerkesztésében, „Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények" címen kerültek napvilágra. A Statisztikai Bizottság 1872-ig működött, amikor főleg a közgazdasági tudományterületet átfogó Nemzetgazdasági Bizottsággá alakult.

14 1867 után az önálló magyar államháztartásnak és pénzügyigazgatásnak szüksége volt egy saját statisztikai szervezetre, amely a szükséges adatokat hitelesen és pontosan nyújtja át. Magyarországon a statisztikai felmérések iránt bizalmatlanok voltak az emberek, hiszen újabb adókivetési célokat láttak bennük. 1867-ben Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Fest Imre államtitkár ösztönzésére, megbízta Keleti Károlyt, a Magyar Földhitelintézet tanácsjegyzőjét, közgazdasági írót, a fent említett minisztériumon belül működő statisztikai szakosztály vezetésével.

15 1867. május 1912 Csahók István: A magyar statisztikai tudományos gondolkodás főbb vonulatairól. (18251945). In: Fejezetek a magyar statisztikai tudományos gondolkodás történetéből. Magyar statisztikus akadémikusok (1825-1945). Történeti statisztikai tanulmányok 7. Bp., 2000. KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. 18. p. (Továbbiakban Csahók, 2000.) 13 Pest-Solt megye 1860. évi település-statisztikai leírása. Közreadja: Horváth M. Ferenc Szabó Attila. Bp., 2000. Pest Megyei Levéltár. 5. p. " Csahók, 2000.18-19. p. 15 Bokor Gusztáv: A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. Bp., 1896. Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. 25. p. (Továbbiakban Bokor, 1896.) 12