Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

A. Bevezetés

én a Minisztertanács jóváhagyásával megalakult az Országos Magyar Statisztikai Tanács is, amely arra volt hivatott, hogy a „hivatalos statisztika fejlődésének irányt szabjon".

16 1868-1869-ben a statisztikai szakosztály és a mellette tevékenykedő Statisztikai Tanács egyik legfőbb célja az úgynevezett statisztikai kültagok intézményének területi statisztikai szervezetként való létrehozása volt. A vidéki statisztikai kültagok intézményének terve már 1868-ban felmerült a Statisztikai Tanács részéről, elsősorban azzal a céllal, hogy a „vidéki közegeket" és a „magánstatistikusokat" magához kapcsolja. Továbbá fontosnak tartották azt is, hogy minden megyében legyen a statisztikai osztálynak kültagja, de anyagi okok miatt célszerűbbnek vélték egy statisztikai kültag alá vonni több megyét. így 12 statisztikai kültagot neveztek ki.

17 A Balassagyarmaton székelő statisztikai kültag alá a következő megyék voltak rendelve: Árva, Bars, Hont, Liptó, Nógrád és Zólyom. Az 1869. február 25-én és 26-án tartott közös értekezleten elfogadtak egy szabályzatot, mely az „Utasítás a statisztikai osztály kültagjai számára" címet viselte. Eszerint feladatuk volt többek között „megkísérlem, hogy minél több önálló statisztikai monográfia hozassék létre megyéről, járásról, városról, stb."

18 Keleti Károly támogatta volna a statisztikai kültagok tevékenységét: „ha a kültagok vállalkoznának ilyen egy-egy megyére vonatkozó monográfiák elkészítésére, a statistikai osztály magára vállalná részükre megszerezni a szükséges hivatalos számadatokat."

19 Feltételezhető, hogy ez az alapja Shvoy Miklós Nógrád megyéről készített monográfiájának. Shvoy Miklós statisztikai kültagok számára kijelölt feladatot végzett el, de statisztikai kültagságára vagy az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatallal való bárminemű kapcsolatára, a három iktatókönyvi bejegyzésen és Kunszt János cikkén kívül, több utalás nincs. A kinevezett statisztikai kültagok működése nem bizonyult akadálymentesnek. A megyék lakossága a felmérések mögött adózási célt feltételezett, ezért jellemző volt az adatok visszatartása. Keleti Károly 1872-ben a Szentpétervárott tartott VIII. nemzetközi statisztikai kongresszus elé terjesztett jelentésében megállapította, hogy a statisztikai kültagok tevékenysége kevés nyomatékkal bír, hiszen nagy, olykor 8 megyét is magába foglaló területen kellett 16 Az országos magyar statistikai tanács szervezete. In: Hivatalos Statistikai Közlemények. I. évf. 1868.

1. füz. 1-3. p. 17 Előterjesztés a vidéken szervezendő statistikai közegek ügyében. In: Hivatalos Statistikai Közlemények. II. évf. 1869. II. füz. 42-44. p. - Ebben a füzetben közzétett kültagi kerület-beosztás szerint a székhelyek a következő helységekben voltak még Balassagyarmaton kívül: Pozsony, Győr, Kaposvár, Pest, Arad, Nagyvárad, Miskolc, Kassa, Nagyszőllős, Kolozsvár, Nagyszeben. 18 Közi. 1869. II. f. 21-23. p. 19 Uo. 12. p. 13